LEJÁRT FILMEK: AGFACOLOR 100 INSTAMATIC

 

Néha magam is elcsodálkozom azon, hogy micsoda leletek kerülnek elő a
legkülönbözőbb helyekről, amelyek azután - a megtalálóknak hála - nem a kukában,
hanem valamelyik internetes aukciós portálon kötnek ki - lehetőséget biztosítva ezzel
arra, hogy végül olyan valaki kezébe jussanak, aki tudja értékelni őket.

Így volt ez az AGFACOLOR 100 Instamatic filmmel is, amely szerencsés módon,
kitűnő állapotban élte túl az elmúlt 30 évet azért, hogy kipróbálhassam, és
bemutathassam a T. Olvasóknak!

Az ősrégi AGFA logók, és a négyjegyű irányítószám láttán '70-es évekbeli lejáratot
tippeltem volna, pedig ez a példány jóval "újabb" : 1984 szeptemberéig vállalt rá
garanciát a német gyártó.

Három évtized nem kevés idő, főleg akkor, ha fotónyersanyagról van szó:
voltak kétségeim afelől, hogy egyáltalán használható-e még ez a film, vagy végképp
tönkrement az eltelt évek alatt.

Tízből kilenc fórum hozzászóló biztosan lebeszélt volna a tesztről:
"ezzel már úgysem lehet semmit sem kezdeni"
- típusú pesszimista válasszal.
Az életben vannak olyan döntési helyzetek, amikor nem szabad másokra hallgatni:
a "Kipróbáljam-e a lejárt filmet?" is egy tipikusan ilyen kérdés! :))))))

Az első kézbevételkor nem voltam biztos abban sem, hogy egyáltalán
C41-es szabványú filmről van-e szó, mivel ezzel kapcsolatban semmiféle jelzés
nem található a csomagolás külső részén.

A mellékelt tájékoztatót végigböngészve kiderült, hogy aggodalmam alaptalan volt:
ez a film már nem az ősrégi CNS, hanem a jelenleg is hozzáférhető (C41-es)
vegyszerkészlettel hívható elő.

Az Instamatic kazettát rejtő, hermetikusan lezárt fóliáról azért tettem be egy közeli
képet is, mert egyszerűen szépnek találom ezt a '70-es éveket idéző
szín- és formavilágot. :)

A kibontott kazettán már jól látható a "C41" jelzés.

Ez a film eredetileg ISO 100-as érzékenységű volt, amelyből az eltelt évek alatt
nyilvánvalóan sokat veszített.

A tesztképek elkészítéséhez a Kodak Instamatic 277-X jelű fényképezőgépet
használtam, mert ez az eszköz kétféle záridő, és ötféle blendeérték beállítási
lehetőséggel rendelkezik. A felvételeket napfényes időben, 1/40 s záridő és f8-as
rekesz párossal készítettem. Bíztam benne, hogy ezzel a jelentős túlexpozícióval
sikerül valamennyire kompenzálni a film érzékenységcsökkenését.

 

TAPASZTALATOK

Egy régi film előhívása mindig izgalmas tevékenység, hiszen az utolsó pillanatig maximum csak találgatni, vagy reménykedni lehet az eredménnyel
kapcsolatban. Így utólag be kell, hogy valljam: nem lettem volna meglepődve akkor sem, ha az előhívott negatív teljesen használhatatlan
lett volna, hiszen ennél az AGFACOLOR 100-nál jóval "fiatalabb" filmek előhívásakor is találkoztam már fekete negatívval.

Ezúttal viszont siker koronázta a befektetett energiát: az előhívott filmen szépen kivehetőek a képkockák, a gyárilag bevilágított feliratok is
olvashatóak maradtak. A hordozó kissé szokatlan színű: kékes-narancsos árnyalatú. Lehetne kritizálni az alapfátyol erősségét,
a közepes fedettséget, és a szkennelt képek gyenge kontrasztját, apokaliptikus színeit, de úgy érzem, hogy ez udvariatlanság lenne
egy olyan filmmel szemben, amely gyakorlatilag idősebb, mint ennek a cikknek a szerzője... :)

A felvételek 2016 nyarán készültek Budapesten és Szolnokon.
Fényképezőgép: Kodak Instamatic 277-X.
Házi C41-es hívás 30°C-on, SZFÉG-04 hívógéppel. 

A HTML5 szabványú Flickr galériában az előre/hátra léptető nyilak csak azután válnak láthatóvá, ha a kurzort 
a kép függőleges szélére húzzuk.

 

 

 

 

C) 2017.04.26. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2017.04.26.