LEJÁRT FILMEK: AGFACOLOR HDC PLUS 200 (INSTAMATIC)

 

Mindig nagy öröm számomra, amikor sikerül hozzájutni egy bontatlan Instamatic filmhez, mivel ezt a formátumot az első pillanattól kezdve megkedveltem, ugyanakkor ez a méret hazánkban egyáltalán nem volt elterjedt, így ritkán kerülnek fel a különböző aukciós, ill. adás-vételi oldalakra is.

Szerencsére a különféle lomtalanítós boltok, Kalányos Plázák megjelenésükkel hatalmas szerepet vállalnak az analóg fotózás reneszánszában: olyan film-, ill. géptípusok váltak elérhetővé a közvetítésük által, amelyeket korábban nem lehetett megvásárolni Magyarországon.

Állandó olvasóim jól tudják, hogy ha egy terméken az eurós, ill. a német márkás ár egyszerre van feltüntetve, akkor 2001-ben járunk! Ez volt ugyanis az átmeneti év Németországban az euróra való áttérés előtt, amikor párhuzamosan mindkét árat fel kellett tüntetni a kereskedelemben, de a fizetés még márkában történt.

Foto-Studio Hillenbrand - hirdeti az árazócímke. Kíváncsi voltam, hogy melyik városban volt ez az üzlet, ahol a korábbi tulajdonos megvásárolta a filmet. A Google kereső egy schwabmüncheni fotóműterem címét adta találatul. Levelet írtam az ott található e-mail címre, amelyre sokáig nem érkezett reakció, majd egyszer csak a fiókomban landolt a tulajdonos, Thomas Hillenbrand válasza. Teljesen meglepődött azon, hogy ennyi idő elteltével felbukkant valahol az egykoron általuk eladott film, azon pedig még jobban, hogy mindez Magyarországon történt, némi lomis közvetítéssel.

Leveléből megtudtam azt is, hogy a fotócikkek forgalmazását már 5 évvel korábban megszüntették, mert anyagilag már nem volt kifizetődő foglalkozni vele. Az általam megküldött tesztképekről nagy tetszéssel nyilatkozott, és további sikereket kívánt a lejárt filmes rovat készítéséhez.

 

2002 júliusi a lejárati dátum a doboz hátulján. Ki gondolta volna még akkor, hogy pár évvel később bedől az 1867-ben alapított cég filmgyártó részlege Leverkusenben?

A HDC Plus a "sima" HDC sorozat továbbfejlesztéseként jelent meg 1998-ban.
A betűk a High Definition Colors (= nagy színfelbontású) rövidítései: ezt a viszonylag olcsó árkategóriájú típust az amatőr fotósok számára fejlesztette ki a német gyártó. A finom szemcsézettség mellett élénk színvisszaadást, ill. nagy expozíciótűrést ígértek a korabeli marketinganyagok.

Mivel 15 év eltelt a lejárat óta, így természetes, hogy a névleges (a friss nyersanyagra vonatkozó) ISO 200-as érzékenységet nem alkalmazhattam a tesztképek elkészítése során. A külső fénymérőmet 2 értékkel alacsonyabbra: ISO 50-re állítottam, és a Kodak Instamatic 277X fényképezőgépem blendeértékeit ennek megfelelően állítottam be.

Nagy volt a boldogság, amikor a hívást követően először pillanthattam meg a kész negatívot: egészen minimális alapfátyol erősödés mellett tökéletes fedettség, jól olvasható feliratok jellemezték a tesztem alanyát.

A szkennelt képeket a lejárt Agfákra jellemző sárgás, meleg színvilág, és alacsony kontraszt jellemzi.

Igazán kitűnő, lomós nyersanyag!

A nyersanyagot Balogh Péter úr találta meg egy dunántúli lomis boltban, majd ajánlotta fel tesztelésre. Köszönet érte!

A tesztfelvételek 2017. május 19. és július 20. között készültek Budapesten, Dunakeszin, és Szentendrén.
Fényképezőgép: Kodak Instamatic 277X.
Házi C-41 hívás, SZFÉG-04 hívógéppel.

A HTML5 szabványú Flickr galériában az előre/hátra léptető nyilak csak azután válnak láthatóvá, ha a kurzort
a kép függőleges szélére húzzuk.

 

AGFACOLOR HDC 200 Plus INSTAMATIC (Expired)
 

C) 2017.12.15. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2018.01.01.