LEJÁRT FILMEK: BRILLANT 135-20 (17 DIN 40 ASA)

 

Brillant 135-20

Sokak szerint amiről nem található információ a Google keresőben, az nem is létezik.

Ha elfogadjuk ezt az állítást, akkor a bal oldali képen látható Brillant fekete-fehér film
sem létezik. Hiába kerestem ugyanis bárminemű információt róla: még említés szintjén
sem írnak róla sehol.

Ezzel a cikkel azonban ez a helyzet most egyszer s mindenkorra megváltozik :)

A Brillant francia szó: egyszerre jelent fényeset, ragyogót, ill. nagyszerűt is.
A márkanévtől eltekintve a csomagoláson minden felirat német nyelven szerepel.

Ez a film újkorában mindössze 17 DIN (40 ASA/ISO) érzékenységű volt.
Emiatt rövid záridős felvételeket csak kimondottan napsütéses időben tudunk készíteni,
ugyanakkor ez az alacsony érzékenység az, ami miatt a film akár több évtizeddel
a lejárat után is jó eséllyel használható marad.

A filmet a frankfurti székhelyű Neckermann csomagküldő áruház forgalmazta.
Ezt a céget idehaza a - szintén német - Quelle lánccal együtt az évente kiadott vastag
árukatalógusuk tette ismertté, amelyekből ugyan Magyarországról nem lehetett
rendelni, azonban a benne szereplő árubőség, ill. kínálat egy olyan - a hazainál
magasabb - életszínvonalat sugárzott, ami miatt kvázi státusszimbólummá vált
a magyar kispolgári családokban: aki a nyolcvanas években igazán menőnek akart
látszani, annak a nappalijában, a tv tetején legalább egy Quelle, vagy Neckermann
katalógusnak lennie kellett.

A lányok, asszonyok kézről-kézre adták, és a kiválasztott ruhák fotóival sorra keresték
fel a maszek varrónőket, akik több-kevesebb sikerrel megpróbálták elkészíteni
a képeken látott szoknyákat, kosztümöket.

A csomagolás alapján én a '70-es évek elejére saccoltam a gyártás idejét,
majd alaposabb szemrevételezés után megtaláltam a lejárati időt: 1984 októbere.

Egy híján harminc év telt el azóta, így egy igen érdekes teszt kínálkozott:
használható-e még ennyi idő után a film, vagy végképp tönkrement állásában?

A dobozban a film mellett egy - a Neckermann központi laborjának címére
(6238 Hofheim/Wallau) - előre megcímzett borítékot is találunk.
Noha egyszerű fekete-fehér negatívról van szó, amelyet akkoriban bármelyik labor elő
tudott hívni, a cégnek közgazdasági okokból nyilván az volt az érdeke,
hogy a kidolgozás is nála történjen.

A filmkazetta egy egyszerű fólia-papírba van becsomagolva.

A nyersanyag gyártóját nem sikerült kiderítenem, ugyanis a kazettán csak egy
szűkszavú "Black-and-White Schwarzweiß 135-20" felirat található,
és az előhívott negatívon - a képkocka számokon kívül - nem szerepel semmilyen felirat.

Ezúttal a DXn Simulator sem segített, hiszen a filmek elektronikus felismerését
lehetővé tevő DX-kódot csak 1983-ban mutatták be.

Szokatlanul hosszú a "befutó" rész, amelyet a film befűzéséhez használunk.

Ugyanakkor csalódást okozott, hogy a dobozra ráírt 20 felvétel helyett mindössze
18 képet lehetett a filmre készíteni: eléggé elítélhető módon a befűzésnél felhasznált
két kockát is beleszámolták a film teljes kapacitásába.

Vagyis 20 felvételt csak akkor tudunk erre a negatívra fényképezni, ha sötétkamrában
töltjük be a gépbe a filmet.
Ilyen alapon persze a 36 kockás filmekre is nyugodtan írhatnának 38-as számot,
ahogyan a 24 felvételesekre 26-ot.


TAPASZTALATOK

A filmet a közel harminc évvel ezelőtti lejárat miatt ISO 25-ös érzékenységűnek fényképeztem el.
Mivel ehhez a negatívhoz nem található semmilyen hívási idő az interneten, ezért a más gyártók - közel hasonló érzékenységű - filmjeihez megadott
idők figyelembevételével önkényesen határoztam meg a hívás hosszát.

A három évtized alatt a hordozó elvesztette rugalmasságát, és a feltekeredett állapotban megmerevedett.
Ennek köszönhetően az előhívás után amint eltávolítottam az ellensúlyként szolgáló csipeszeket, a tekercs azonnal összeugrott.

Az előhívott negatív fedettsége megfelelő, a kontraszt teljesen korrekt, az alapfátyol pedig ránézésre semmivel sem erősebb,
mint pl. egy friss FOMA filmnél megszokott.

Alacsony érzékenységű filmhez méltóan nagyon finom szemcsemérettel rendelkezik: 100%-ra nagyítva a beszkennelt képeket,
előbb válnak láthatóvá a szkenner pixelei, mint a film szemcséi.

Ez a teszt is bebizonyította, hogy a fekete-fehér technika mi mindent kibír: egy 30 évnél öregebb film is alkalmas lehet még arra, hogy
felvételeket készíthessünk rá.

A tesztképek Szolnokon készültek, 2013.10.06-án.
Fényképezőgép: Canon EOS 50E.
Hívás: Kodak X-tol (1+1), 7:45 @ 20°C.

 

 

 

 

C) 2013.10.06-09. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2013.10.09.