LEJÁRT FILMEK: HARMAN ILFORD PAN F 50 PLUS

 

1879-ben Angliában megalakult a Britannia Works Company, ún. szárazeljárásos
fotólemezek készítésére. (A fényképezés hőskoráról van szó, a ma ismert rollfilmek
csak bő három évtizeddel később: 1912-ben jelentek meg a termékpalettán.)

1902-ben vették fel a közismert Ilford Ltd. nevet.
A XX. század évtizedei során az Ilford valódi nagyvállalattá nőtte ki magát, amelynek
a filmgyártás csupán egyetlen üzletága volt a sok közül.

2005-ben a korábbi menedzsment tagjai kivásárolták a filmes portfóliót, egyúttal
megalapítva a Harman Technology Ltd-t. (Ez nem azonos az amerikai Harman
International nevű céggel, amely a hangtechnikából ismert AKG, JBL, harman kardon,
ill. Mark Levinson márkaneveket birtokolja.)

A csomagolásokon a régi, jól ismert név alatt - kisebb betűkkel - az új is helyet kapott.
Időközben a termékeik külső megjelenésén is változtattak: a faltkartonok és
filmkazetták korábbi fekete alapszínét fehérre cserélték.

Az "új" cég termékei közül ezúttal a különösen finomszemcsés, alacsony érzékenységű
PAN F 50 Plus típust próbálhattam ki egy nyíregyházi olvasómnak köszönhetően,
aki ragaszkodott inkognitója megőrzéséhez.

3 évvel ezelőtti - 2014 januári - a lejárat: korábbi gyakorlati tapasztalataim alapján
úgy gondoltam, hogy a tesztfelvételek elkészítése során nem szükséges
expozíciókorrekciót alkalmaznom, mert az ISO 50-es, ill. ennél kisebb érzékenységű
filmek lényegesen jobban viselik az idő múlását, mint pl. a 400-as negatívok.

A költséghatékonyság (valójában: profitnövelés) érdekében a korábbi ILFORD
filmeknél alkalmazott, filmfajtánként eltérő színes kupakokat egységes szürkére
cserélték.

A kidolgozás során a csomagolás belső oldalára nyomtatott, gyári alapidőt,
és Kodak X-tol törzsoldatot (1+0) használtam.

Az előhívott negatív fedettsége tökéletes lett, az alapfátyol erősödését egyáltalán
nem tapasztaltam. Ugyanakkor a gyárilag a filmre világított feliratok
(típusmegjelölés, képkockaszámozás) a szokásosnál halványabban látszanak.

A beszkennelt képek minőségével meg vagyok elégedve:
a teljes felbontású (2400 dpi) fotókba belenagyítva, előbb válnak láthatóvá
a digitalizálásból adódó pixelek, mintsem a film szemcsézettsége.
Korrekt az árnyalatterjedelem, összességében szabad szemmel nem vettem észre
semmilyen minőségromlást, amely egyébként a lejáratból adódna.

 

A felvételek 2017. március 4. és 26. között készültek Budapesten.
Fényképezőgép: Canonet 28.

A HTML5 szabványú Flickr galériában az előre/hátra léptető nyilak csak azután válnak láthatóvá, ha a kurzort 
a kép függőleges szélére húzzuk.

 

 

 

 

C) 2017.04.02. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2017.04.02.