Híradástechnika Szövetkezet
Budapest
MAGYARORSZÁG

 

A HT MINILUX CCTV VIDEÓKAMERA BEMUTATÁSA


HT TV11-23A

A képen látható TV 11-23A típusú, Minilux márkanevű fekete-fehér
videókamera az egykori budapesti Híradástechnika Szövetkezet gyártmánya,
a '70-es, '80-as években volt gyártásban.
A modernebb kamerák megjelenését követően gyakorlatilag mára már mindenütt
selejtezték őket.

Érdekessége, hogy ebben még nem a mai kameráknál is alkalmazott,
félvezető-alapú CCD végzi a látható kép elektromos jellé alakítását, hanem
ún. képbontó cső. Ez egy speciális működésű elektroncső, ami miatt ezeket
az eszközöket röviden "csöves kameráknak" is nevezik.

Vidicon-cső

A képen egy japán gyártmányú, ún. vidicon-képbontócső
látható, amelyhez felépítésében hasonló található a HT
Minilux kamerájában is.)
A fotót a VTA engedélyével használtam fel a cikkhez.

A képbontócső működődési elve nagyon (!) leegyszerűsítve az alábbi:

Az objektív a külvilág képét a képbontócső egyik végén található,
fényérzékeny anyagból készült, ún. jellemezre vetíti.
(A képen a jobb alsó sarokban látható, kék színű felület.)


Az elektronikusan felöltött jellemezen a beeső fény töltésváltozást okoz.
A jellemez másik odalát a - cső túlsó végén elhelyezett - katódból kilépő
elektronsugár folyamatosan végigpásztázza.

Ezáltal tulajdonképpen a fényérzékeny felületen lévő töltésképet "tapogatja le",
és a jellemez végén lévő kimeneten - a letapogatott képnek megfelelő - elektromos
jel jelenik meg. Ez a jel erősítést követően a kamera kimenetére kerül.

CCTV

A CCTV angol rövidítéssel (closed circuit television) olyan zárt-láncú televíziós
rendszereket jelölnek, amelyek célja nem szórakoztató műsorok sugárzása,
hanem valamilyen terület, vagy munkafolyamat megfigyelése.
Egyes szakirodalmakban a CCTV rendszereket ipari televízió (ITV) néven említik.

Ilyen rendszerekkel találkozhatunk többek között pénzintézetekben,
ipari üzemekben, vagy akár a Metró utasforgalmi területein (peronok,
mozgólépcsők.)

MINILUX

A kamera belsejéhez viszonylag könnyen - néhány csavar kicsavarása után -
hozzá lehet férni.
A legnagyobb helyet a képbontócső befogadására szolgáló egység foglalja el.

Ezeket az eszközöket fixen telepített módon üzemeltették, ezért csak hálózati
üzemre alkalmasak. Az ehhez szükséges transzformátor a képen a jobb alsó
sarokban látható.
A szekunder kivezetések megfelelő átkötésével 110, 127, 220, illetve 240 V-s
üzemre is alkalmassá tehető.

Mivel ez egy CCTV kamera, így nem rendelkezik rögzítő, és képkereső
egységekkel
, mivel azok az ilyen rendszereknél egy külön helyiségben
kerülnek elhelyezésre.

HT Minilux

A kamerán lévő, - meglehetősen tekintélyes tömegű - Tevidon 2/10 objektív
a kelet-német Carl Zeiss Jena cég gyártmánya.
Érdekesség, hogy ugyanezt az objektívet a mai napig gyártja a Docter Optics
nevű cég, a műszaki adatlap megtekinthető a honlapjukon.

A 10 mm-es gyújtótávolságú Tevidon objektív látószöge a gyári adatok szerint
75,5°. Ezzel az értékkel a nagylátószögű objektívek közé tartozik.
(Összehasonlításképpen: a kisfilmes fényképezőgépeknél ugyanehhez
a látószöghöz 28 mm-es objektívre van szükség.)

Az f2-es kezdő fényerő a kameraobjektívek között nem számít kiemelkedőnek,
mivel ennél jobb értékek (pl. f0.85) is fellelhetőek.

Zeiss Tevidon

Az objektíven beállítható legkisebb tárgytávolság: 0,11 méter.
A blende f2 - f11-ig szűkíthető.
A fényképezőgép objektívekkel ellentétben a kameraobjektívnél a gyűrű
a legszűkebb blendeérték után is tovább tekerhető: ebben az esetben a lamellák
teljesen elzárják a fény útját.

Az alkalmazási célnak megfelelően többféle objektívet is gyártottak ezekhez
a kamerához: a megfigyelni kívánt terület nagyságának, illetve a kamera
elhelyezési távolságának függvényében választották meg az alkalmazott objektív
látószögét.

Vidicon

A Minilux kamerák szabványos, ún. "C-mount" csatlakozással készültek,
ezen keresztül kapcsolódik az objektív az előlapból kiemelkedő, masszív
réztömbbe.

A képen az objektívfoglalat, illetve a vidicon képbontócső jellemeze látható.

Hátlap

A készülék hátlapján kapott helyet a videókimenet mellett a fixen bekötött
hálózati kábel, valamint a működést jelző, zöld színű LED is.

Ezekből a kamerákból készültek olyan változatok, amelyeken plussz csatlakozók
is találhatóak, pl. távvezérléshez, vagy külső szinkronjel biztosításához.
Ez utóbbira olyan esetekben van szükség, amikor több kamerát akarunk egy
rendszerben használni.

Alulról

A készülék alján kétféle méretű, szabványos állványmenet található,
amelyek segítségével hagyományos kameraállványra, vagy speciális konzolra
helyezhető.

HT Minilux

Érdekességek

A csöves kameráknál különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a készüléket
sohasem szabad közvetlen napfénybe, vagy műtermi lámpa fényébe fordítani,
mert ez a jellemez visszavonhatatlan beégését, gyakorlatilag a képfelvevőcső
tönkremenetelét okozza.

A mai modern kameráknál teljesen természetesnek vesszük, hogy bekapcsolás
után azonnal dolgozhatunk velük. A csöves kameráknál viszont meg kell várni,
amíg az eszköz "bemelegszik", vagyis eléri az üzemi hőmérsékletét: csak ezután
nyújt stabil képminőséget.

 

A csöves kamerák másik tipikus jellemzője az ún. emlékezés jelensége.
Ennek lényege, hogy nagy mennyiségű fény hatására a jellemez egy rövid ideig
még akkor is megőrzi a töltöttségét, amikor a fényhatás az adott felületen már
megszűnt.

Régi tévéfilmekben gyakran látható, ahogy az éjszakában közlekedő autó
fényszórója csóvát húz a sötétben.

A csöves kamerákra jellemző emlékezésre, - vagy más éven memória effektusra -
láthatunk példát a Youtube videomegosztó oldalról beszúrt Ihász Gábor
videoklipben is.

Webcamera

Az utolsó képet annak a fejlődésnek a szemléltetésére készítettem,
amin az elektronika az elmúlt 30-35 év alatt keresztül ment:

A Minilux kamera 550 soros felbontású fekete-fehér képet szolgáltat 15VA
felvett teljesítmény, és közel 1 kg-s tömeg, valamint tekintélyes külső méretek
mellett.

Ezzel szemben a tetején látható webkamera - bár teljesen más célból készült -
720 soros HD-felbontású színes képet nyújt 2,5 W fogyasztás, és néhányszor
10 grammos tömeg mellett.

 

A KAMERA ÉLESZTÉSE:

Természetes, hogy szerettem volna, ha a kamerát nem csupán "szoborként" tudom bemutatni, hanem működőképes állapotban is.
Már jó előre megterveztem,hogy milyen helyszínek, és témák fognak szerepelni a tesztfilmben.

A külső burkolat megtisztítása után első lépésben a hálózati transzformátort átállítottam 220 V-ról 240 V-ra, mivel a jelenleg használt
230V-s közcélú hálózatról a régi készülékek csak így üzemeltethetőek biztonságosan.

A feszültség alá helyezés után a zöld LED azonnal világítani kezdett, azonban a monitoron sajnos nem volt kép, csak egy sötét képernyő.
Kb. 1-2 perc elteltével, - minden előzmény nélkül - a kamerából sűrű füst kezdett ömleni (!): égett műanyagszag terítette be a szobát.
A füst intenzitására jellemző, hogy közel negyedórás szellőztetés után is lehetett még érezni a szagot a lakásban.
A tesztvideó így - legnagyobb bánatomra - nem készülhetett el.

 

ZÁRSZÓ

Rövid írásomban szerettem volna bemutatni az egykori magyar híradástechnikai ipar - saját korában korszerűnek számító - termékét.
Amennyiben a későbbiek folyamán sikerül működőképes példányhoz hozzájutnom, úgy a tesztfilm elkészítésének sem lesz akadálya.

Végezetül szeretném megköszönni Szabó Bálint főmérnök úr, ill. dr. Horváth Árpád úr, valamint a Magyar Posta Zrt. Ügyfélszolgálat,
ill. Biztonságtechnikai Főosztály dolgozóinak korrekt hozzáállását, akiknek köszönhető, hogy hozzám kerülhetett ez a technikatörténeti emlék.

 


C) Szegecs 2013.02.13. A képek, és a cikk utánközlésének joga fenntartva!
P: 2013.02.20.