LEJÁRT FILMEK: ILFORD MARK V (TYPE 612)

 

A nemzetközi licitálós oldalon gyakran találkozom olyan filmekkel, amelyeknek
korábban még a létezéséről sem tudtam. Így volt ez az Ilford Mark V esetében is,
amelyről azt írta az eladó: nem tudta ellenőrizni, hogy valójában van-e film a
dobozban, ezért dekorációként kínálja eladásra. "Természetesen" mindez a legapróbb
betűvel, a szöveg alján szerepelt, amelyet - eléggé elítélhető módon - már csak azt
követően olvastam el, hogy licitet tettem a filmre. Izgalmas napok következtek
ezután, hiszen külföldi postaköltséggel együtt kissé drága mulatság lett volna egy
üres dobozt megvenni. ;)
Nagy megkönnyebbülést okozott, amikor a kézhezvétel után sötétkamrába vonulva
felbontottam a dobozt, és kitapintottam, hogy ebben bizony film van!
Tanulság: mindig görgessünk le az oldal legaljára, mielőtt licitálni kezdünk! :))

Az Ilford Mark V filmről meglehetősen kevés információ lelhető fel az interneten:
a Google találatai között leginkább olyan oldalak szerepelnek, ahol hozzám hasonló
késői felhasználók szeretnének információkat szerezni erről a nyersanyagról.
Annyit sikerült kiderítenem, hogy ez a fekete-fehér mozinegatív újkorában
ISO 500-as érzékenységgel rendelkezett. Ez a tény, ill. az, hogy a matricán lévő,
stilizált Napot ábrázoló ILFORD emblémát 1965-től a '70-es évek végéig használták
meglehetősen kétségessé tették a film felhasználhatóságát, - ám éppen ezek
az őskori nyersanyagok jelentik számomra a legnagyobb kihívást a lejárt filmes
hobbiban.

Érdekesség még a címkére nyomtatott "EMULSION OUT" felirat: ebben a dobozban
a negatív az emulziós oldallal kifelé van feltekerve az orsóra. Egyes filmfelvevő
gépekbe ugyanis így lehet helyesen befűzni az exponálatlan anyagot.


ISO 400/200/100/50/25 beállításokkal készült tesztképek

Szerettem volna (egyszerű módszerekkel) meggyőződni a film valódi érzékenységéről,
ezért egy másfél méteres bekazettázott filmdarabbal, egy külső fénymérővel,
valamint az EOS 50E fényképezőmmel útra keltem ún. expósorozatokat készíteni.
Ennek során különböző helyszíneken egymás után készítettem ugyanarról a témáról
öt-öt felvételt úgy, hogy a fénymérőn az ISO érzékenységet 1-1 fokozattal
csökkentettem. A tesztfilmet előhívva, majd szabad szemmel, ill. szkennerrel
megvizsgálva azt tapasztaltam, hogy az ISO 100-as érzékenységhez tartozó
beállításokkal lettek a legjobb minőségűek a képek.

A dobozon jelenlévő korróziónyomokból ítélve ez a film - kedvelt mondásommal élve -
"kapott az élettől". ;)

Ahogyan műszaki dokumentáció, úgy hívási adatok sem álltak rendelkezésemre
a Mark V-höz, ezért a régi HP5, ill. HP4 negatívok adatlapjait megvizsgálva saccoltam
meg a megfelelőnek vélt kidolgozási időt.

Amint arra számítani lehetett, a film - életkorából adódóan - erős alapfátyollal
rendelkezik. Számomra komoly kihívást okozna, ha ezekről a negatívokról
papírképeket kellene nagyítanom, azonban a szkenner szerencsére könnyen
megbirkózott a beolvasással, így végül értékelhető fotók kerülhettek a webgalériába.
A szemcsézettség a magas ISO érzékenység, és a lejárat miatt viszonylag erős,
de nem zavaró.

Mivel ez egy mozifilm, ezért képkocka számozás helyett ún. lábszámozás található
rajta, "ILFORD SAFETY FILM", ill. "SJ7 A73 7 84" feliratokkal váltakozva.
Ez utóbbi kódsorozat a gyártással kapcsolatos információkat tartalmazza
összesen 9 karakterben. Pl. az első helyen álló S betű a Mark V típust jelenti.
Sajnos a teljes visszafejtéshez szükséges kódtáblát nem sikerült megtalálnom a netes
kereséseim során, pedig ilyen módon a gyártás időpontja is kideríthető lenne.

A felvételek 2017. május 6. és 8. között készültek Budapesten, Canonet 28 fényképezőgéppel.
Hívás: Kodak D76 törzsoldat (stock) 8 perc @ 20,1°C, 4 perces előmosással.

A HTML5 szabványú Flickr galériában az előre/hátra léptető nyilak csak azután válnak láthatóvá, ha a kurzort
a kép függőleges szélére húzzuk.

 

 

 

C) 2016.05.01 - 2017.05.15. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2017.05.15.