HOGYAN VÁLASSZUNK (KIS)VAKUT MŰTERMI FOTÓZÁSHOZ?

Ez a cikk azoknak a nem hivatásos fotósoknak szól, akik szeretnék kipróbálni az otthoni műtermi fotózást több vakuval, azonban egyelőre,
vagy egyáltalán nem szeretnének komoly beruházásokat a cél érdekében.
Nyilván ezzel bizonyos kompromisszumok is járnak, amelyekkel azonban szerintem együtt lehet élni.

"Milyen vakut vegyek?" - Gyakran olvasható ez a kérdés az Index fórum vakus topicjában.
Ha az egyik ottani fórumozó stílusában szeretném megválaszolni a kérdést, akkor annyit írnék, hogy: "Jót."
Ebből viszont nem lenne cikk, úgyhogy inkább egy ennél bővebb választ szeretnék adni. :)

Műtermi fotózáshoz eredendően műtermi vaku dukál, amely nagyteljesítményű, hálózatról működik, nem kell bele elemet tenni,
rendelkezik ún. beállítófénnyel, amellyel a vaku elsütése nélkül is tudjuk modellezni a világítás hatását.
Mindemellett alkalmasak folyamatos MUNKÁRA, napi 8-10 órás üzemre. Számos gyárilag elkészített, és külön megvásárolható fényterelő
kapható hozzájuk. Izgatóan hangzik? Az áruk is az :)
Kezdetben csak a nagy, - kimondottan vakukra specializálódott - cégek gyártottak műtermi vakukat.
Mivel ezek magas minőségűek voltak, és viszonylag szűk volt a piac, az áruk az átlagember számára megfizethetetlen volt.

Pár éve kínai barátaink ráéreztek arra a piaci résre, hogy egyre több embernek van viszonylag komoly gépe, és egyre többen szeretnék
kipróbálni, hogy milyen az élet a beépített vakun, és a vörös szemen túl. :)
Emiatt jóval olcsóbb áron elkezdték gyártani a - többnyire a márkás vakukról koppintott, vagy éppen saját tervezésű - vakujaikat.
Ezek között az életveszélyes bóvlitól kezdve a mindennapi munkához is megbízhatóan használható modellekig számtalan gyártó terméke kapható
az Ebay-en, vagy több magyarországi (web)boltban is.
Annak ellenére, hogy ezek relatíve olcsók, egy kétvakus szett, állvánnyal, különféle fényformálókkal együtt bőven 100.000 Ft felett jön ki.
Aki megengedheti, hogy ennyit rászánjon a hobbijára, annak mindenképpen ajánlom, hogy járjon alaposan utána, és válasszon egy jó minőségű,
távol-keleti származású szettet. Számukra a cikk gyakorlatilag itt véget is ért :)

A további részek végigolvasását azoknak ajánlom, akik nem tudnak / nem akarnak 100.000 Ft feletti összeget rászánni az otthoni műterem
kialakítására, de szeretnek barkácsolni, és képesek bizonyos kompromisszumokat felvállalni.

Lássuk, mit érdemes tudni a kisvakukról, ha nem a gép tetején, hanem otthoni műteremben szeretnénk őket használni:

Olcsó elemes kisvakuk hobbi műterembe

Mivel ezek alapvetően nem hálózati üzemre, hanem állandó hurcolásra lettek tervezve, ezért nincs szükség konnektorra, így lakásban, vagy szabadtérben(!) könnyedén
pakolhatóak ide-oda a vakuk.

Ugyanakkor szükségünk lesz vakunként átlag 4db AA-s tölthető akkura,
ezek lemerülésére gondolva pótakkukra, és normális minőségű töltőre.
Az akkukat rendszeresen tölteni kell, ill. bizonyos idő után elhasználódnak,
ez folyamatos költséget jelent.
Vásárlás előtt ellenőrizzük, hogy az adott készülék működik-e egyáltalán akkuról,
vagy csak alkáli elemről, - ez utóbbi esetben a fenntartás még drágább lesz.

A kisvakuk alkalmasak arra, hogy otthoni körülmények között készíthessünk velük tárgyfotókat, vagy portrékat,
de azért senki se ringassa magát olyan álmokba, hogy a vállalati csoportképet egy üres üzemcsarnokban is el lehet majd készíteni ilyen eszközökkel,
ráadásul f11-es blendével :D

Ha nincs meg otthon a szülők régi filmes gépéhez évekkel ezelőtt vett vaku, akkor nyugodtan vásárolhatunk használtan is.
3-6000 Ft közötti vételáruk egyáltalán nem mondható soknak. Érdemes olyan helyen venni őket, ahol lehetőség van a kipróbálásra,
és 1-2 nap garanciát is adnak.
Pont emiatt rizikós a Vaterás vásárlás: ahol nyugodt szívvel állítja az eladó, hogy minden OK, miközben törött a villanócső...

Milyen szempontok alapján válasszunk:

  • egyszerű, középérintkezős vaku legyen (a talpán nincs sok apró érintkező, csak a közepén, és az oldalán van egy-egy kontaktus).
    A sokérintkezős villanók, ún. dedikált vakuk, amelyek meghatározott gyártók gépeihez készültek, és képesek arra,
    hogy a gépváz fénymérőjét használják a villanás erősségének szabályozásakor. Éppen emiatt drágábbak is,
    és mivel ezt a többlet funkciójukat úgysem használjuk ki a műtermi fotózásnál, így felesleges ilyet vennünk.

  • vaku teljesítménye minél nagyobb legyen: Ez legtöbbször a villanófej méretéből is látszik,
    értelemszerűen egy nagyobb teljesítményű vakuban hosszabb a villanócső, és nagyobb a fényvisszaverő rész is a cső mögött.
    Ennél pontosabb viszont, ha megkérdezzük, vagy leolvassuk az ún. kulcsszámot (Leitzahl, vagy Guide Number), amely
    egyértelmű összehasonlíthatóságot tesz lehetővé.
    A kulcsszám a GN = blende * távolság képlettel számolható, és ISO 100-as érzékenységre van megadva.
    (Pl.: van egy 40-es kulcsszámú vakunk, a tárgytávolság pedig 5 méter. Ha behelyettesítünk a képletbe, akkor 8-as blendét kapunk.)

    Újabban ezzel az értékkel szoktak trükközni a gyártók, mert szabvány szerint a kulcsszámot mindig az 50mm-es alapobjektív látószögének
    megfelelővilágítási szöghöz adják meg. A zoomolható fejű vakuk képesek ennél szűkebb szöget is bevilágítani,
    ezzel párhuzamosan megnövelni az egységnyi felületre eső fényteljesítményt.
    A gyártók tehát azért, hogy nagyobb értéket írhassanak a dobozra, hajlamosak a normál látószög helyett a tele álláshoz tartozó,
    vagy ISO 100 helyett ISO 800-nál mért számot megadni.
    Eltérés lehet még akkor is, ha a távolságot nem méterben, hanem lábban adják meg. Ezekre nem árt odafigyelni a választáskor.

    Használt vaku esetén nem árt tudni, hogy ezek a készülékek akár 20-25 évesek is lehetnek.
    Ennyi idő után a villanáshoz szükséges teljesítményt tároló elektrolit kondenzátorok kiszáradnak, és csak jóval kisebb kapacitással
    rendelkeznek, mint új korukban. Emiatt a készülékre írt kulcsszám is csak tájékoztató adattá válik.
    Ha van az ismerősi körben valakinek vakufénymérője, akkor érdemes egy-egy mérést elvégezni, meglepő adatokat fogunk kapni.
    Pl. az itt bemutatott, - újkorában 35-s kulcsszámú vaku csak 22-es értéket tudott produkálni a mérés során.
    A zoomolható fejű másik vaku pedig 24 helyett 16-os értéket produkált.
    A nagyfeszültségű kondenzátorok árának drágulása miatt ennek az alkatrésznek a cseréje sokszor többe lenne,
    mint amennyiért az egész vakut megvásároltuk.
    Ettől függetlenül ezeket a vakukat nem kell eldobni: derítő-, vagy díszítőfényként kiválóan alkalmasak.

Fontos a manuális üzemmód lehetősége!
  • legyen teljesítményszabályozási lehetőség a vakun!
    Nem mindig szükséges, hogy a vaku teljes fénnyel villanjon.
    Ilyen esetekben jön jól a teljesítmény szabályozhatósága:
    a képen látható vakun a piros nyíl jelzi azt a kapcsolót, amelynek segítségével
    fél, vagy negyed teljesítmény is beállítható. Ilyenkor a villanás utáni újratöltés
    is sokkal gyorsabban végbemegy, mert a vakunak nem nulláról kell újratöltenie
    a kondenzátorokat.
    Ha nincs teljesítményszabályozási lehetőség a vakun, akkor csak a kapcsolás átalakításával lehet ezt megvalósítani, ehhez mutat egy módszert
    egy korábbi írásom, amelynek megvalósítását csak olyanoknak javaslom,
    akik rendelkeznek elektronikai jártassággal.
Zoomolható vaku - széleslátószögű állás
  • Mindenképpen olyan vakut vegyünk, amelynek a feje nemcsak dönthető,
    hanem forgatható is
    . Az egyszerűbb vakuk feje csak dönthetőséget tesz
    lehetővé, a gagyik pedig még azt sem.

  • A kulcsszámnál említettem a zoomolható fejű vakukat.
    Ez egy olyan tulajdonság, ami nélkül lehet fényképezni, azonban
    előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor jól jön a fény sugárzási szögének
    szabályozhatósága.
Zoomolható fejű vaku, tele állás

Ezen a képen egy zoomolható fejű vaku látható, kitolt "fejjel", tele állásban.
Ilyenkor a fényáram jóval kisebb szögben hagyja el a vakut.

Hasznos lehet olyankor, ha pl. a hátteret akarjuk úgy megvilágítani,
hogy azon csak egy bizonyos terület legyen világos, a többi maradjon sötét.

Slave papucs

Ha több vakut használunk, akkor biztosítani kell azt is, hogy
ezek egyszerre villanjanak el. Erre többféle lehetőségünk van:

  • vezetékes vakuszinkronnal : ekkor mindegyik vaku össze van kötve egy
    vezérlővel, a fényképezőgép pedig a vezérlőn keresztül süti el a vakukat.
    Egy ilyen megoldást mutattam be egy korábbi írásomban.
  • slave papuccsal : a képen látható eszköz képes arra, hogy egy másik vaku
    (master) villanására elsüsse a rá helyezett (slave) vakut. Ezek használatával
    elég csak a master vakut összekötni a géppel, a többi vaku a master
    villanására fog elsülni.
  • rádiós szinkronnal: ezekkel magas áruk miatt ebben a cikkben nem
    foglalkozom.
Kisvaku slave papucson

Így néz ki egy slave papucsra helyezett vaku.
Amennyiben a vakut zárt fényformálóba helyezzük (pl. softbox),
akkor figyelni kell arra, hogy a slave papucsot ne zárjuk el a környezeti fénytől,
mert különben nem fogja elvillantani a ráhelyezett vakut.


A következő cikkben a kisvakukhoz házilag gyártható fényterelőket mutatom be.

 

 

 

C) 2012.01.08. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!