LEJÁRT FILMEK: KODAK ACADEMY 200

 

Kodak Academy

A Kodak Academy 200 a - már korábban bemutatott - Supra mellett egy másik
olyan film, amelynek a gyártása évekkel ezelőtt megszűnt.

Noha hivatalosan 1993-ban kezdték el forgalmazni, idehaza akkortájt nem nagyon
lehetett sehol sem kapni. Emlékeim szerint valamikor 2002 körül találkoztam vele
először: akkor, amikor az egyetemi fotóklub az addig használt Fortepan-ról áttért a
Kodak Academy-re.

A csomagoláson a "36+" felirat szerepel, itt a + jel arra utal, hogy a 36 kockánál valamivel hosszabb film van a kazettában. (Ezt persze nem vette figyelembe a klub
filmes Canon EOS gépe, amelyik eltekerte a filmet a 36. kockáig, és egyetlen képpel
sem engedett többet fotózni a tekercsre.)

Kodak Academy

Sajnos az eredeti csomagolás nincs meg, de emlékeim szerint a szavatossága
kb. 2004 táján járhatott le: abban az évben, amikor a Kodak abbahagyta
ennek a filmnek a gyártását.

Kodak Academy

Az Academy-nek a Kodak-tól megszokottal ellentétben nagyon gyér volt a
dokumentációja: ezt többen azzal magyarázták, hogy az amerikai cég
ezt a nyersanyagot főleg Kelet-Európába, ill. a fejlődő országokba szánta, és mivel
ez a piac méretét tekintve nem versenyezhetett a nyugatival, így a marketingjére sem
fordítottak akkora hangsúlyt.

A film névleges érzékenysége ISO 200, de a gyár szerint ISO 100 és 800 között
bárminek "ellőhető" anélkül, hogy a hívás idejét korrigálni kellene.

Kodak Academy

Akkoriban terjengett az a pletyka, hogy az Academy-be tulajdonképpen a drága
Kodak T-Max 400-as film van betöltve.

Ezt megerősíti, hogy ha a kazettán lévő kódot beütjük a DXn Simulator keresőjébe,
akkor a T-MAX 400-at adja ki találatnak, és nem az Academy-t.

A másik "bizonyíték", hogy az Academy gyár által megadott hívási ideje megegyezik
a Tmax 400-as film ISO 200-as érzékenységre megadott idejével.

Kodak Academy

Ebből a filmből beragadt készletek sem nagyon maradtak, legalábbis erre
következtettem abból, hogy az Ebay keresőjébe beírva egyetlen találat sem
érkezett...

Mivel ez az egyetlen egy tekercs maradt belőle, így egészen 2012 nyaráig vártam
arra, hogy megfelelő témát találjak a felhasználására.


 

TAPASZTALATOK

A filmet végül ISO 125-nek fényképeztem el.
A hívás után derült ki, hogy a "36+" az gyakorlatilag egy kockával jelent többet, mint a sima 36-os film.
(Ennél azért többre számítottam, hiszen a 24 kockás fimek "bónusz" verziójában +3 képet adnak a szerencsés vásárlónak.)

Az igazi koppanás viszont csak az előhívás után következett: kiderült, hogy erre a filmre már fényképezett valaki...
Azt gondoltam, hogy képes vagyok megkülönböztetni egy exponált filmet egy exponálatlantól, de úgy tűnik, mégsem.
Mentségemre legyen mondva, hogy a filmvég kilógott a kazettából, és sem gyűrődés, sem más olyan jel nem volt rajta, amiből következtetni
lehetett volna arra, hogy erre egyszer már fényképezett valaki.

Elég durva képek születtek abból, hogy pl. a gyárkémény mellett látszik egy gitáros, vagy az irodaház füstüveg ablakán feltűnik
egy derékszögben elfordított, bulizó arc. Na, ezért "érdemes" volt éveken keresztül őrizgetni, meg fontos témára ellőni...
Ennyi idő elmúltával már nem emlékszem, hogy kitől kaptam a filmet, de tulajdonképpen mindegy is, hiszen utólag már nem lehet mit tenni.
Fogjuk fel tehát úgy, mint "művészfotók", - így egyből vállalhatóvá válnak az amúgy egyértelműen hibás képek.

Tanulság: sose fényképezzünk fontos témát olyan filmre, amit nem mi bontottunk ki az eredeti dobozából!


A tesztképek 2012.08.14-én készültek Bécsben (Ausztria).
Fényképező: Zenit 12 XP, objektívek: Tessar 2.8/50, Exakta 2.8/28, Sonnar 3.5/135
Hívás: Kodak X-tol (stock), 6 perc @ 19,8°C.

 

 

 

C) 2012.02.12 - 08.21. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!