LEJÁRT FILMEK: KODAK EKTACHROME 50 (TUNGSTEN)

 

A Kodak Ektachrome családja az 1940-es évek elején debütált.
A Kodachrome-hoz képest egyszerűbb kidolgozási eljárás lehetővé tette, hogy a film
kisebb (helyi) műhelyekben is kidolgozható legyen, ne kelljen postai úton küldözgetni
a központi laborok és a fogyasztó között.
Az Ektachrome előhívási szabványa folyamatosan fejlődött az évek során,
ezeket E1...E6 jelekkel különböztették meg egymástól.
A legutolsó (E6-os) a mai napig létező fordítós eljárás, jelenleg ezt használja a többi
filmgyártó is. A digitális technika elterjedésével rohamosan csökkenni kezdett a
klasszikus filmek iránti igény, így egyre több típus tűnt el a piacról, míg végül 2013-ra
a teljes Ektachrome család kivezetésre került.*

Ezúttal az Ektachrome ISO 50-es érzékenységű változatát próbáltam ki, amely
a hivatásos fotósok számára készült - erre utal a dobozon látható "Professional"
felirat.

Jobban megnézve a csomagolást észrevehetjük rajta a Kunstlicht / Tungsten
feliratokat is. Ez a film izzólámpás (műfény) megvilágítás mellett ad színhelyes képet.
Amennyiben mégis napfény, vagy vaku szolgál fényforrásul, a felvétel elkészítésekor
szükséges egy ún. 85-ös jelű szűrő felhelyezése az objektív elé, amely a napfényt
műfénnyé "konvertálja". Korábban - éppen az ehhez hasonló műfényfilmek
tesztelése érdekében - már beszereztem a szükséges szűrőt, így minden akadály
elhárult a próba elől.

Ez a példány 1988 januárjában járt le. Színes negatívokból ugyan teszteltem ennél
öregebb darabokat is, de fordítós filmekkel kapcsolatban jóval kevesebb
tapasztalatom van, így csak reménykedni tudtam abban, hogy sikerül majd képeket
előcsalogatni erről a 29 évvel ezelőtt lejárt nyersanyagról.

Profi nyersanyagról lévén szó, "elvárta volna" a folyamatos 13°C alatti tárolást,
amely sajnálatos módon nem történt meg.

A csomagolásban részletes műszaki tájékoztató található, amelyből megtudható,
hogy a névleges (ISO 50-es) érzékenység 3200K-es műfény megvilágítás mellett
érhető el. Napfény/vaku használata esetén a 85-ös konverziós szűrő némi
fényveszteséget okoz: ilyenkor a külső fénymérőt ISO 32-re kell állítani.
Ennek a filmnek úgy kell a fény, mint egy falat kenyér! ;)

Csodálatos a '70-es éveket idéző minimalista, minden felesleges csicsát mellőző
dizájn! Nyoma sincs a 20 évvel későbbi Gold-ok csomagolásán látható
dombornyomott, bazári hatású arany szövegeknek, színes csíkoknak,
figyelemfelkeltő marketing szövegeknek.

A kazetta csomagoláshoz illeszkedő megjelenése annyira megtetszett,
hogy egy közeli képet is beszúrtam róla a termékfotók közé, és az előhívást követően
visszakértem a laborból, hogy dobozába visszahelyezve eltehessem a jövő számára. :)

Apropó előhívás: egészen a kézbevétel pillanatáig nem lehettem benne biztos,
hogy lesz-e mit szkennelnem, vagy meg kell elégednem egy sötét filmcsíkról készült
digitális fotóval...

Amint az a mellékelt fotón látható, szerencsére nem volt eredménytelen a munka.
A lejárt dia teljesen másképp viselkedik az idő múlásával, mint a színes negatívok:
az exponálatlan részek fekete alapszíne szürkévé fakult, a képek pedig sötétebbé,
és kontraszttalanabbá váltak.

Kíváncsi voltam, hogy utómunkával mennyit lehetne segíteni a képek
minőségromlásán, ezért az utolsó tesztképnek egy módosított verziója is bekerült
a galériába. (A többi felvétel eredeti állapotban tekinthető meg.)

 

A közel három évtizede lejárt Ektachrome-mal szerzett tapasztalatok motivációt adtak számomra további lejárt diafilmekkel való kísérletezésekre.
*: 2017 januári sajtóhír, hogy a Kodak fontolóra vette az Ektachrome újbóli gyártását. Kíváncsian várom a fejleményeket.


A felvételek 2017. május 19-én készültek Budapesten, az újpalotai lakótelepen.
Fényképezőgép: Canon EOS 50E.


A HTML5 szabványú Flickr galériában az előre/hátra léptető nyilak csak azután válnak láthatóvá, ha a kurzort 
a kép függőleges szélére húzzuk.

 

 

C) 2017.05.25. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2017.06.19.