LEJÁRT FILMEK: KODALITH ORTHO (2556) FEKETE-FEHÉR NEGATÍV

 

Kodalith Ortho

A Kodak Kodalith Ortho fekete-fehér filmet nem "hétköznapi" fényképezési célokra,
hanem ún. műszaki fotózáshoz fejlesztették ki.

Ez a nyersanyag eredetileg vonalas ábrák, tervrajzok reprodukciójára készült:
a hozzá való hívókkal, a gyári ajánlások szerint kidolgozva hihetetlenül erős
kontrasztot, ugyanakkor finom szemcsézettséget, és nagyon jó felbontást biztosít.

Az extra magas kontraszt követelmény a dokumentációs fényképezésnél, azonban
alkalmatlanná teszi a filmet az amatőrfotós felhasználásra, mivel nincsenek tónusok:
minden vagy 100%-os fekete, vagy 100%-os fehér lesz a képeken.
Az ún. standhívás, vagy állóhívás módszerével azonban előcsalogathatóak a tónusok is
a filmről, - így már nincs akadálya annak, hogy hagyományos fotózáshoz használjuk
a műszaki filmet.

A tesztelés alá vont Kodalith Ortho film 1997 végén járt le, - gyors fejszámolással
azonnal kiderül, hogy azóta közel 16 év telt el.
Tekintettel arra, hogy ez egy nagyon alacsony érzékenységű negatív, nem kell
számolni jelentős érzékenységvesztéssel.

A gyári dokumentáció szerint a friss film ISO 12-es érzékenységűnek lőhető el,
- amennyiben műfény megvilágítást használunk.
Napfényhez értelem szerűen nem adnak meg adatot, hiszen ezt a filmet kizárólag
reprodukciós célokra, műteremben használták.
A biztonság kedvéért ISO 6-os érzékenységet állítottam be a fénymérőn.

A méterfilm kiszerelésben forgalomba hozott filmet egy ragasztószalaggal lezárt fém
dobozba csomagolták. A dobozt csak sötétkamrában szabad felbontani!
Ez a nyersanyag az orthokromatikus filmek családjába tartozik, amelyek legfőbb
tulajdonsága, hogy a vörös fényre érzéketlenek.

Ennek köszönhetően vörös színű laborlámpa használata esetén fény mellett is
végezhetjük a betöltést.
(Erre hívja fel a figyelmet a papírcsomagolás címoldalának alján szereplő szöveg is.)
Mivel én nem rendelkezem ilyen szűrővel, ezért a megszokott módon, vagyis teljes
sötétben végeztem a kazettázást.
A művelet során azonnal feltűnt, hogy a film hordozója sokkal vékonyabb,
mint az áltagos filmeknél megszokott.

Az ISO 6-os érzékenység miatt ennél a filmnél nappali fotózás mellett is állványt kell
használni. Ez kényelmetlenné teszi a használatát, mert egy-egy felvétel elkészítése
hosszabb időt vesz igénybe.

Ellensúlyozandó a film erős kontrasztját, olyan időben indultam fényképezni,
amikor az ég teljesen borult volt, esett az eső, napsütésnek nyoma sem volt,
és minden ronda "egyenszürke" volt.
Tehát tipikusan az az idő, amikor normális ember egyébként elő sem veszi
a fényképezőgépet.

 

AZ ELŐHÍVÁS MÓDJA

A standhívás, - vagy magyarul állóhívás - lényege az, hogy a filmet a szokásosnál hígabb hívóba tesszük, majd kezdeti rövid mozgatás után
nyugalomba helyezzük, és nem is nyúlunk hozzá csak a hívási idő lejártakor, a vegyszer leöntésekor.
Mivel így nincs folyamatos vegyszermozgás, ezért a hagyományos 8-10 percnél jóval hosszabb hívási idők (akár 30-45 perc) adódnak.

Első lépésben a filmet befűztem a hívótankba, majd 20 °C-os csapvízzel töltöttem fel azt. 5 perc elteltével az előfürdő vizét leöntöttem.
A filmből kioldódó antihalo réteg a vizet sötét, rozsdabarna színűre festette.

Következett az előzetesen 1:100 arányban hígított, és szintén 20°C-ra temperált AGFA Rodinal hívó betöltése.
A betöltőnyílás lezárását követően lassan mozgatva 30 alkalommal fejre fordítottam a tankot.
Ezután nyugalomba helyeztem, és csak 25 perc elteltével, a hívási idő lejárta után nyúltam hozzá ismét.
Kiöntöttem a hívót, majd kétszer átmostam a tankot sima csapvízzel.
Végül a fixálás, és a mosás már ugyanolyan módon zajlott, mint a hagyományos fekete-fehér hívás esetén.

TAPASZTALATOK

Érdekes meglepetés volt, hogy a film teljesen átlátszó hordozójú, és a szélén nem található semmilyen felirat:
nincsenek képkocka számok, ahogyan a gyártó és a filmtípus neve is hiányzik.

A negatív megfelelő fedettségű lett, de az is azonnal látszott, hogy a standhívás ellenére a kontraszt még így is jóval erősebb, mint a hagyományos
fekete-fehér filmeknél.

A Kodalith Ortho, és a hozzá hasonló reprodukciós filmek - standhívással kidolgozva - kiválóan alkalmasak művészi fotózáshoz,
vagy akár olyan hihetetlenül lepattant helyek megörökítésére, mint a zuglói vasútállomás.
(Megjegyzés: a MÁV F2-es Forgalmi utasítás 1.2.58. pontjában szereplő definíció alapján Zugló hivatalosan csak megállóhelynek számít.)

A Hungária körút - Thököly út kereszteződésében található objektum ugyan az egyik legnagyobb elővárosi forgalmat lebonyolító budapesti
megállóhely, ennek ellenére hihetetlenül igénytelen, igazi harmadik világbeli állapotokkal várja a minden nap munkába igyekvőket ugyanúgy,
mint az ingázó diákokat, az alkalmanként a fővárosba látogatókat, vagy a prémium szolgáltatásnak számító Intercity vonatok utasait.
A webgalériában szereplő képekkel ezt a sajátos hangulatot szerettem volna megörökíteni.

A képek 2013.09.14-én készültek Budapesten, Canon EOS 50E fényképezőgéppel.

 

 

C) 2013.09.16 - 09.21. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2013.11.06.