LOMOGRÁFIA
A fényképezésnek erről az alternatív ágáról már sok évvel ezelőtt olvastam, de akkoriban nem
keltette fel a figyelmemet a téma.
A lomográfiában nem elsődleges cél a minél élesebb rajzú objektívek használata,
vagy a megszólalásig realisztikus színek. Épp ellenkezőleg: elborult színvilág, sötét képszélek,
mérnöki értelemben véve rossz minőségű képek.
A felületes szemlélő hajlamos félreértelmezni a lomográfia lényegét, és úgy vélheti, hogy innentől
kezdve nincs "rossz kép", hanem minden lomográfia, amire eddig azt mondtuk, hogy:
"ezt inkább dobd ki / töröld le / minek kattintottad le?".
Ahogyan a fényképezés megjelenésével a festészet is elvesztette a dokumentációs fő feladatát,
úgy a fotó területén is megjelentek a különféle művészeti ágak, amelyek inkább egy hangulat,
vagy életérzés továbbítását tűzték ki céljukként.
Az én véleményem az, hogy egy lomo-s műfajú kép akkor jó, ha át tud adni valamilyen
hangulatot a néző számára. Ha ez megvan, akkor jó a kép, egyébként meg marad a delete gomb.
A 2011-es év utolsó napjaiban találtam rá a Lomolitos blogra: ez adta meg a kezdő lökést ahhoz,
hogy én magam is belevágjak a lomózásba.