OLYMPUS AF-1 MINI FÉNYKÉPEZŐGÉP BEMUTATÁSA


Olympus AF-1 MINI

Első látásra megtetszett az Olympus AF-1 MINI fényképezőgép, amelyet a szolnoki
lomisbolt egyik ládájában pillantottam meg, egybeömlesztve mindenféle karácsonyi
füzérrel, ill. más haszontalanságokkal.
300 Ft-ot kapott a pénztáros, hazatérés után a gép pedig egy jó alapos tisztítást,
és fertőtlenítést.
Ennek hatására gyakorlatilag úgy néz ki, mintha most jött volna ki a gyárból.
Míg a '80-as évek autofókuszos kompaktjainak tervezésekor gyakorlatilag csak
derékszögű vonalzókat használtak, addig az 1995-ben bemutatott AF-1 Mini mérnökei
láthatóan igyekeztek minél jobban elrugaszkodni az elavult, kocka dizájntól.
A tervezők számára kitűzött feladat valószínűleg egy olyan gép megalkotása volt,
amit akár egy ingzsebben is magunkkal vihetünk bárhova, de ennek ellenére mégis jó
minőségű képet képes készíteni.

Bekapcsolva

Bekapcsoláshoz elegendő a "kopoltyút" eltolni: ezzel azonnal szabaddá válik
az objektív, illetve az átnézeti kereső külvilág felé néző ablaka is.

Praktikus ez a megoldás, mert így a sérülésre leginkább érzékeny részek védve vannak
a szállítás közbeni károsodásoktól.

A beépített vaku mindössze 10-es kulcsszámmal rendelkezik, magyarul nem ezzel kell
fotózni a "gyerek" szalagavatóját, vagy éppen a napfogyatkozást (sic!), mert arra
nem alkalmas.
Közeli képeknél, ISO 400-as érzékenységű film használata mellett viszont elegendő
lehet a teljesítménye.

Felülről...

A gép legfontosabb kezelőszerve a felül, jobb szélen található exponálógomb.
Félig lenyomva az autofókusz rendszer beállítja, és rögzíti a tárgytávolságot,
míg a gombot teljesen lenyomva elkészül a felvétel.
Az exponálás, és a filmtovábbítás meglepően halkan történik: itt nincs a '80-as évek
kompaktjainál megszokott, halottakat is felkeltő motorzaj! ;)

A középen lévő LCD kijelző az elem(ek) állapotát, az exponált képkockák számát,
az esetlegesen bekapcsolt önkioldót, illetve a vaku általunk kiválasztott üzemmódját
mutatja.
(Ez utóbbi lehet: automatikus / vörösszem csökkentő / derítő / kikapcsolt állapotban.)
A vaku és az önkioldó gombja között lévő harmadik funkciógomb a film visszatekerését
indítja el abban az esetben, ha nem kívánjuk az egész tekercset végigfotózni.

triplet objektív

Az Olympus AF-1 MINI fényképezőgépben háromlencsés, bevonatos triplet
objektív található, amely 35 mm-es gyújtótávolságú.
Ez egy enyhe nagylátószögnek felel meg, ami egyaránt alkalmassá teszi épület,
illetve embercsoport fotózására.

A beépített objektív kezdő fényereje f:3,5 - ami ugyan nem számít egy kiemelkedően
magas értéknek, de ez volt az ára annak, hogy a lencserendszer kis méretű
maradhasson.

Tetszik az íves vonalak párhuzamossága, illetve az, hogy az autofókusz szenzorait
sötét színű plexi mögé rejtették.

Hátulról

A hátlapra került egy figyelőablak, amin keresztül meggyőződhetünk arról,
van-e film betöltve a gépbe.

A képkereső ugyan nem nagy, de normálisan használható.
Belepillantva középen az autofókusz működési területét jelző téglalapot, felül pedig
a kép széleit jelző kis vonalkákat találunk.

Az elemtartó fedelén az "Open with coin" felirat figyelmeztet arra,
hogy inkább egy kéznél lévő pénzdarabbal nyissuk ki, és ne a körmünket használjuk
ilyen célra. :)

Kétféle áramforrás lehetősége

A működéshez egy darab, CR123A típusú lítium elem szükséges.
Ez viszonylag kevés helyen kapható, és drága is.
Emiatt az elemtartó úgy van kialakítva, hogy oda beilleszthető legyen két darab 1,5 V-s
AA-s méretű ceruzaelem is, ami viszont a sarki trafikosnál is kapható,
és a tömegtermelés miatt aránylag olcsó is.

A képen jól látszik, hogy az elemtartó fedele is tömített kivitelben készült.

Gépház

A gép kis méretének érdekében a feltekercselő orsó, és a filmkazetta nagyon közel
került egymáshoz.

A beépített elektronika képes felismerni a kazettán található DX-kódnak a film
érzékenységét tartalmazó részét, amit fel is használ a záridő, és a blende
beállításához.
DX-kód hiányában automatikusan ISO 100-as értéket állít be.

Sajnos a záridő / blende adatok módosítására nincs lehetőség, de ez egy kompakt
gépnél nem is lehet elvárás.

Japán alkatrészek

A gép alján lévő felirat szerint az alkatrészek Japánban készültek, az összeszerelést
viszont már Hong Kongban végezték.

Az állványmenet teljesen a gép szélére került, - szerintem nem lett volna komolyabb
akadálya annak, hogy inkább középtájon helyezzék el.

A fényképezőgép műszaki adatai a Camerapedia oldaláról származnak.

 

ÉRTÉKELÉS

Hátra van (volt) még a legfontosabb kérdés: milyen a készített képek minősége?

Az Olympus az eddigi tapasztalataim alapján egy olyan gyártó, amelynek kimondottan jó ötletei vannak, ugyanakkor valami szarvashibával mindig
elrontják a termékeiket, - amelyek aztán inkább csak bosszúságot, mintsem örömet okoznak a felhasználónak.

Ezt a véleményemet leginkább az általam kipróbált digit gépeikkel szerzett tapasztalataimra alapozom, de az analóg vonalon is elég,
ha a korábban tesztelt m:ju II Zoom gépre gondolunk: hiába volt korrekt a formavilág, halk a működés, hiszen a kész képek használhatatlanok
lettek egy egyértelműen tervezési hiba miatt.

Reméltem, hogy az AF-1 Mini kivétel lesz ez alól, és nem fog csalódást okozni a képek scannelése után sem.

A tesztfelvételek elkészítéséhez Filmotec (ORWO) N74 fekete-fehér mozifilmet használtam fel, amelyet Szilas Szilárd ajánlott fel számomra.
Korábban már bemutattam ezt a nyersanyagot: a lejárat ellenére egy nagy dinamikájú, jól kezelhető, és scannelhető ISO 400-as filmről van szó.

Az AF-1 Mini apró objektívje meglepően jó minőségű képet rajzolt a filmre: a scannelt képeket egy 40"-s képernyőn (!) megvizsgálva is teljesen
elfogadhatónak találtam a vonalélességet,- márpedig a turista sosem készíttet ekkora nagyításokat: beéri a 9x13-as, vagy 10x15-s mérettel.
Azoknál a képeknél, amelyek feltehetően teljes objektívnyílás mellett készültek (gyenge fényviszonyok között fotózott képek) észrevehető ugyan
a kép széleinek életlenedése, de ez szerintem épp az előbb ismertetett okok miatt nem zavaró.

A gép a filmbefűzéshez mindössze másfél "kockányi" nyersanyagot használ el, a végén pedig addig enged fényképezni, amíg el nem fogy a film.
(Nincs tehát a C...n SLR-ek idegesítő szokása, amely a 36. kép után akkor is visszatekeri a filmet, ha azon amúgy még lenne hely.)

A gép mechanikus egységei hihetetlenül halkan végzik a dolgukat: amint a képes bemutatóban említettem, mind az exponálás, mind a filmtovábbítás
alig hallható módon történik.

A beltérben készített képek sem mozdultak be, mivel ennél a gépnél nincs felcsapódó tükör, ami berázhatná exponálás közben a gépet.
Az objektív apró mérete ezúttal előny, mivel így a vele egybeépített blende-, és zárszerkezet is csekély méretű, vagyis a vezérlése nem igényel
nagy mechanikai energiát, ami esetleg szintén berázást okozhatna.

Pozitívum, hogy a digit testvéreivel ellentétben ez a gép nem akar állandóan, okkal, ok nélkül vakuzni, hanem megpróbálja a rendelkezésre álló
fény segítségével megvalósítani az expozíciót.

A géppel való első ismerkedés alapján azt gondolom, hogy az Olympus mérnökei a számukra kitűzött célt korrekt módon megvalósították:
az AF-1 Mini egy korrekt képminőségű, ám kicsi, könnyű, jól kézbesimuló gép, amit az ember szívesen magával visz olyankor is,
amikor egy klasszikus "nagy" gépet helyhiány, vagy egyszerű lustaság miatt otthon hagyna.

Annak ellenére, hogy közel 20 éves, szerintem ma is teljesen vállalható a formavilága: jó ránézni, - látszik rajta, hogy formatervezők alapos,
és tudatos munkát végeztek. Őket ezúton is még egyszer, külön üdvözlöm! ;)

Amennyiben pontszámmal kellene értékelni a gépet, ez nálam mindenképpen 10/10.


Az alábbi webgalériában szereplő képek 2013. január 12-én délelőtt készültek a szolnoki vasútállomáson, ill. közvetlen környezetében.
(Az összeállítás közepén feltűnő, legalább 20 éves (!) Bonanza Banzai jelre külön felhívnám a figyelmet!)
Nyersanyag: Filmotec N74.
Hívás: Agfa Rodinal Special, 6 perc @ 20 °C.

 

 

 

C) 2013.01.05 - 01.13. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2013.01.16.