OLYMPUS AF-10 SUPER FÉNYKÉPEZŐGÉP BEMUTATÁSA


Olympus AF-10

Az Olympus AF-10 Super filmes kompakt fényképezőgépet az 1990-es évek
legelején mutatták be a nagyközönségnek.
(Az amerikai piacon Infinity Jr., míg Japánban Super Picasso Mini néven ismert.)

Formája első ránézésre kedvező benyomást kelt, ugyanakkor a vaku kialakítása,
és elhelyezése nem illeszkedik bele a lekerekített dizájnba:
elképzelhető, hogy miután már az összes formaterv készen állt, valakinek utólag
eszébe jutott, hogy ez mégiscsak egy vakus gép legyen, és telefonon odaszóltak,
hogy: "Oszamaki-san, kéne még egy vaku is, ugye nem gond?!" :)

Ettől az apróságtól eltekintve az AF-10 formailag szerintem még ma is simán vállalható.

Olympus AF-10

A gépbe egy fix látószögű, f3.5-s fényerejű, 35 mm-es gyújtótávolságú,
három lencsét tartalmazó objektívet építettek be.
A bevonatos triplet objektív élességállítását autofókusz rendszer segíti.

A film érzékenységének kézi beállítására nincs lehetőség: azt az elektronika
automatikusan elvégzi a betöltött kazetta DX-kódjának leolvasásával.

Amennyiben DX-kód nélküli kazettát helyezünk a gépbe, az érzékenységet ISO 50-re
állítja.


AF-10

A gép tetején balról-jobbra haladva az alábbi részegységeket találjuk:

  • a vaku töltöttségét visszajelző, vörös színű lámpa,
  • az önkioldót aktiváló nyomógomb,
  • mechanikus képkocka-számláló,
  • exponálógomb.

Az esztétikára itt is ügyeltek: nem össze-vissza, hanem szépen, egyenletesen elosztva
helyezték el az előbb ismertetett egységeket.

Élőben a gépházból...

A filmbefűzés, és továbbítás elektronikusan működik:
nekünk elég csak a filmkazettát behelyezni a gépbe, a kilógó filmvéget elhúzni a vörös
színnel jelölt csíkig, majd becsukni a hátlapot, a többiről az AF-10 gondoskodik.

Az utolsó képkocka elfényképezése után a gép magától visszatekeri a filmet.
Ez a művelet sem halknak, sem gyorsnak nem nevezhető, ezért én egyszerűen zsebre
dugtam a gépet, amikor elindult a visszacsévélés.

Kompakt gépeknél ritka, hogy a gép nem húzza teljesen vissza a filmet a kazettába:
kb. 1,5 cm-es darab lógott ki, miután kinyitottam a hátfalat.

háta

A kereső a kép széleit jelző keret mellett a vaku, ill. az AF rendszer működését jelző
egy-egy LED-et is tartalmaz.

Noha gépkönyv szerint az AF-10 Super ISO 50-1600 között képes kezelni a filmeket,
nem árt tisztában lenni azzal, hogy 1/400 s-nál nincs rövidebb záridő,
ill. f 9.1-es blendénél nincs szűkebb rekesz ennél a géptípusnál.

Ez a páros pedig akár már egy ISO 400-as film használata esetén is kevés lehet,
amennyiben kimondottan derűs, napsütéses időben szeretnénk fényképezni.
Ebbe a csapdába én is belefutottam: azok a tesztképek, amelyek az égboltra,
vagy más, közvetlen napfényt kapó felületre irányultak, láthatóan túlexponáltak lettek
a negatívon, - míg a normál megvilágítású képek korrekt fedettségűek.

A beépített vakunak három választható üzemmódja van:

  • FILL-IN: a vaku mindig villan, pl. nappali fény melletti derítővakuzáshoz
  • OFF: a vaku nem villan el: a megfelelő záridő-blende páros kiválasztásával
    fogja megoldani a gép a korrekt expozíciót.
  • AUTO: a vaku csak akkor villan el, amennyiben az elektronika úgy érzékeli,
    hogy máskülönben alulexponált, vagy bemozdult lenne a kép.

Érdekesség, hogy a kopoltyú bezárásakor ez a kapcsoló automatikusan visszaáll "Auto"
állásba.

Akku




Pozitívum, hogy a fényképező nem csupán CR123A, hanem két darab, " mezei" AAA-s
elemmel is üzemeltethető.

 

 

ÉRTÉKELÉS

A kedvező benyomások egészen a negatív előhívásáig, ill. szkenneléséig tartottak:

  • Amint azt pár sorral fentebb említettem, a rövid záridők, és a szűk blendeértékek hiánya miatt több felvétel is túlexponált lett;
  • Sok képbe belelógott az egyik ujjam: ilyen "baleset" velem eddig csak eldobható gép használata esetén fordult elő;
  • A kijelzőben lévő autofókusz visszajelző teljesen megtévesztő: olyan tárgytávolságok esetén is "rendben" visszajelzést ad,
    amikor egyébként a lencserendszer fizikai tulajdonságaiból adódóan lehetetlen éles képet alkotni;
  • Az objektív kifejezetten nagy csalódás: gyenge vonalélesség, lágy rajz jellemzi.
    (A 800x600-as tesztképeken ez talán nem annyira jön át, de a szkennerből "kieső" képeken nagyon látszik.)
    Egyetlen pozitívuma, hogy legalább a geometriai torzítások nem szembetűnőek.

Összességében azért okozott csalódást ezt a fényképezőgép, mert én legalább azt a minőséget vártam volna tőle, mint a korábban tesztelt
Olympus AF-1 esetén: sajnos az AF-10 Super meg sem közelíti azt a szintet.


A fényképezőgép műszaki adatai a Camerapedia , ill. a cameramanuals.org oldaláról származnak.
Az alábbi webgalériában szereplő képek 2013. június 1-én készültek Budapesten.
Nyersanyag: Ilford P4 Surveillance.
Hívás: Kodak X-tol (1+1), 12 perc @ 20 °C.

 

 

 

C) 2013.06.02-09. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2013.06.20.