OLYMPUS u [MJU:] II ZOOM 80 FÉNYKÉPEZŐGÉP BEMUTATÁSA


Olympus mjuII kikapcsolt állapotban...

Az Olympus u [mju:] II ZOOM 80 típusú gépet egy reklámszatyorban kaptam meg,
sok más filmes kompakt társával együtt összezsúfolva.
Külsőre elég megviseltnek tűnt, - bizonyára nem tokban tárolták eddigi élete során.
A gép házának műanyaga sajnos nem anyagában színezett, hanem csak külső
felületén festett, így minden apró külső behatás látható nyomot hagy a gépen.
1999-ben kezdték meg ennek a szériának a gyártását, tehát a digitális korszak
felfutása előtti utolsó filmes szériák egyike.

Nagyon lapos, kis helyen elférő, és szerintem szép dizájnú gép.
Alig vastagabb, mint két okostelefon, vagy PDA egymás mögé téve.

Üzemkész állapotban

Az objektívet védő "kopoltyú" eltolásával üzemelhetjük be a gépet.
Bekapcsolás után kissé lassan tér magához, és a vakut minden alkalommal kitolja,
attól függetlenül, hogy akarjuk-e használni, vagy sem.
Visszanyomni nem lehet: hiába tiltjuk le menüből, csak akkor mászik vissza a helyére,
ha az egész gépet kikapcsoljuk.
Kissé fura, hogy a képen látható ferde állásban nyílik ki a vaku, pedig ez a gyári
állapot.
Évekkel ezelőtt a Nyugati pályaudvar melletti droid-taxis-droszt mellett állt
rendszeresen egy széthajtott, bukólámpás Mazda 323, amit ráadásul meg is nyomtak,
így az egyik lámpája nem tudott bezáródni.
Szerencsétlen autó így, "félszeműen" meredt a világra.

No, ez az autó jutott eszembe, amikor megláttam a ferdén felnyíló vakut.

Kezelőszervek

A gép kezelőszerveit a tetejére helyezték el.
A kisméretű LCD kijelző a már exponált képkockák számát mutatja, amikor a gép
be van kapcsolva. A mellette lévő felső gombbal az önkioldó, ill. az infrás távkioldó (!)
aktiválható, míg az alatta lévő gomb a vaku üzemmódját állítja be
(automata / vörösszem csökkentés / vaku ki)
A legnagyobb, "pezsgő színű" gomb a digitgépeknél megszokott módon működik:
félig lenyomva az autofókusz beállítja magát, míg teljesen lenyomva exponál a gép.
Mivel itt csak átnézeti kereső van, így csak az előhívás után fogjuk észrevenni,
ha tévedett az AF, és nem oda állította az élességet, ahova mi szerettük volna.
A gép szélén lévő W/T billenőkapcsoló a zoom működtetésére szolgál.
Az objektív fokozatmentesen, de elég lassan mozgatható.

A gép hátulról

A kereső mellett két LED-et helyeztek el: a zöld színű fény az autofókusz visszajelzője,
míg a vörös a vakué.
A hátlapon lévő sötétített ablakon arról győződhetünk meg, hogy van-e éppen film
betöltve a gépbe, vagy sem.

A keresőt nagyon kicsinek találtam, és az előhívás után kiderült, hogy
meglehetősen sokat csal: elsősorban felül mutat jóval kevesebbet annál, mint ami
ténylegesen a képre fog kerülni.

A zoom 38mm-es állásban

A gyári műszaki adatok szerint az Olympus u [mju:] II ZOOM 80-as gép egy
38-80 mm
közötti gyújtótávolságú zoom objektívvel rendelkezik,
amelynek a fényereje f/4.5-8.9.

Ez finoman szólva nem éppen egy "fényes" érték, hiszen a mai digitkompaktok
ennél 1-2 blendével jobb fényerőt tudnak ugyanekkora külső méret mellett.

Csakhogy nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy amíg a digitkompaktok mögött
egy miniatűr CDD szenzor van, addig a filmes gépeknél ki kell rajzolni a teljes 24*36-os
(=full frame) képméretet. Emiatt vagy a lencsék fizikai méretét kell növelni,
vagy tudomásul kell venni a gyenge kezdő-fényerőt.

Az objektív 80mm-es állásban

Tele állásban az f/8.9-es "fényerő" miatt szinte kötelező az ISO 400-as,
vagy érzékenyebb film használata, és ha lehet a borús, felhős időt is érdemes kerülni.

Annak ellenére, hogy a zoom átfogása mindössze 2,1-szeres, az objektívtubus elég
sokat mozog, amíg az egyik végállásból a másikig ér.
A 38mm-es állásban 18 mm-t lóg ki, míg a 80 mm-es (tele) állásban már 48 mm-t.

Gépház

A gép szokatlan módon jobbról-balra továbbítja a filmet.

A képen látható, hogy rendelkezik a filmkazetták DX-kódjának leolvasásához
szükséges érintkezőkkel is.
A film érzékenységének beállítása így automatikusan történik, nincs lehetőségünk arra,
hogy ezt felülbíráljuk (pl. lejárt film használata esetén).

Tömítések mindenütt

Az objektív mellett található egy "All weather" felirat, ami magyarul azt jelenti,
hogy a gép minden időjárási körülmény között használható.
Külsőre tényleg meggyőzően hat, hogy tömített az objektívtubusok illeszkedési helye,
ill. még az elemtartó fedele is.

A kép kezelése egyébként kimondottan kellemes: jól esik kézbe venni, és használni.
A szervomotorok halkan működnek, egyedül a zoom mozgatás lehetne gyorsabb.

Használhatatlan képek...

A géppel kapcsolatos lelkesedésem egészen addig tartott, amíg elő nem hívattam,
és be nem scanneltem a képeket...
Az összes olyan képnél, amelyet tele állásban készítettem - a képen is látható -
becsillanások, beégések jelentkeztek, ezzel teljesen tönkretéve a képet.
Először azt hittem, hogy ez egy egyedi hiba, és az előző tulajdonos emiatt vált meg
a gépétől.
Megdöbbentem viszont, amikor a Google-ben rákerestem az "Olympus mju II
lens flare"
szavakra, és számos oldal jött be, - az enyémmel megegyező képhibákkal.
Ezek után szinte már apróságnak tűnik megemlítenem, hogy az objektív elég lágy
rajzolatú, - igaz nem is profi, hanem turista gépnek készült.

Összességében az Olympus u [mju:] II ZOOM 80 gépnél szinte minden adott volt,
hogy egy nagyon jó gép szülessen, ez azonban végül mégsem sikerült :(

   

 

Az alábbi webgalériában a Kodak Color Plus 200/24 típusú filmre, 2012.04.19-én, Szolnokon készített felvételeket szeretném bemutatni:

 

 

 

C) 2012.04.21. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!