LEJÁRT FILMEK: ORWO NP-55 (MOZIFILM)

Az ORWO NP-55-s fekete-fehér film több szempontból is érdekes:

  • egy olyan országban készült, amely ilyen néven 1989 óta (azaz 23 éve) nem is létezik
  • ún. mozifilmről van szó, amit eredetileg nem fényképezőgépekbe, hanem filmfelvevőkbe szántak.

És akkor most lássuk mindezt részletesebben:

Az ORWO céget eredetileg AGFÁ-nak hívták, azonban miután Németország a II. világháború elvesztése után két részre szakadt,
nem volt tisztázott, hogy a kelet-német részre eső, vagy a nyugati oldalon lévő üzem használhatja a továbbiakban az AGFA nevet.
A per eredménye végül az lett, hogy a Leverkusenben lévő (nyugati) üzemnél maradt az AGFA név.
A Wolfen-ben lévő keleti "testvér" pedig felvette az ORWO nevet, amelyben az ORiginal WOlfen szavakból képzett rövidítéssel jelezték,
hogy nem értenek egyet az ítélettel, és ők magukat tartják az eredetinek. Az évek múlásával az ORWO is ismert névvé vált,
főleg a keleti szektorban: a szocialista országokat a magyar Fortéval együtt látták el fotó-, ill. röntgen anyagokkal.
Az ORWO első termékei az AGFÁ-tól "megörökölt" receptek alapján készültek.

Később persze voltak saját fejlesztéseik is, de így utólag visszanézve azért látszik, hogy az AGFA sokkal több hangsúlyt fektetett
a kutatás-fejlesztésre, mint az ORWO. Honeckeréknek a fal másik oldalán fontosabb volt a mindent, és mindenkit megfigyelő titkosszolgálatba
ölni a pénzt, mintsem a tudományos kutatásokba... Az, hogy végül melyik módszer vált be jobban, mindenki számára ismert...

ORWO NP-55

Kb. 10 éve találtam egy szekrény mélyén egy süteményes doboz méretű fémdobozt.
Amikor megláttam rajta az ORWO feliratot, még nem tudhattam biztosan, hogy
valóban film van-e benne, hiszen ezeket a dobozokat sokan használták különféle
kacatok tárolására, miután kiürültek.
Ezért a biztonság kedvéért sötétben nyitottam csak ki, és nagyon megörültem, amikor
kitapintottam, hogy egy fóliába csomagolt henger van benne.
Noha érezhetően sok hiányzott belőle, kb. 0,5 cm vastagon még volt rajta film.
Nagyon izgatott lettem, annál is inkább, mert itt még nem lehetett tudni, hogy
a benne lévő film egyáltalán használható-e.
Hiszen az évek során elég, ha csak egyszer nyitja ki valaki a dobozt nappali
fénynél azzal, hogy "hát ebben meg mi van?" - máris tönkretette a több tekercsnyi
mennyiségű filmet.

ORWO NP55

Ez volt az első méterfilm kiszerelésű nyersanyag, amellyel dolgoztam.
A film befűzése az üres kazettába elsőre nem ment könnyen. Kb. 10-15 percbe került,
mire sikerült befűzni. Azóta ezt az időt sikerült kb. fél percre csökkenteni :)
Murphy törvényeinek megfelelően elsőre sikerült fordítva bekazettázni: nem a matt
oldala került a gép felé, hanem a fényes, így irány vissza a sötétbe, és máris lehetett
újratölteni.
A film dobozából sajnos már hiányzott a gyári tájékoztató papír, így a hívási időkről sem
állt rendelkezésemre semmiféle anyag.
A neten kutakodva ,több, más filmre adott hívási idő egybevetésével állapítottam meg
a filmhez használatos értéket.

Talán sosem vártam még olyan izgalommal azt a pillanatot, amikor a fixálás befejezése
után, a mosás megkezdése előtt az ember rápillant a negatívra: "jó lett-e?"...
Szerencsére a hívás után kiderült, hogy a negatívnak semmi baja: nem kapott fényt
az évek alatt.

ORWO NP55

Mivel filmfelvételekhez szánták, ezért nem meglepő, hogy nagy mennyiségű
(61 méteres = 200 láb) kiszerelésben forgalmazták.
Az eredeti ára 1891 Ft volt, ez még 1990-ben is egy kisebb vagyon volt,
hát még korábban.
A mozis származást bizonyítja az is, hogy a képkockák alatt nincsenek számok, mint
az a kisfilmnél amúgy megszokott...
Sajnos az emulziós számból (3816/18775) nem sikerült visszafejtenem a gyártási évet,
külön pedig nincs feltüntetve a lejárati idő sem.
Ettől függetlenül, ha feltételezzük, hogy az NDK legutolsó évében készült, akkor is,
több, mint 21 éve lejárt a szavatossága.
Ráadásul nem volt hűtőben tárolva, - ez tovább rontja a film esélyeit.

A "Bell & Howell Perforation" azt a fajta perforációt jelöli, aminél a lyukak kissé sarkosra
vannak kivágva. (Létezik ún. "Kodak Standard" is, amelynél a lyukak
lekerekítettebbek.) A perforációk fajtáiról bővebben itt lehet olvasni.

A Gyártó nevében a VEB a "Volkseigener Betrieb", vagyis Népi tulajdonú üzem
rövidítése.

ORWO NP55

A film csomagolásán nem szerepel a névleges érzékenysége, de korabeli
dokumentumokból, ill. Google-s keresés során sikerült kideríteni, hogy újkorában
ISO 125-s (DIN 22) érzékenységű volt. Ez egy köztes érték az ISO100 és 200 között.

Mivel a film 20 évvel ezelőtt lejárt, így nem fényképezhetünk rá úgy, mint újkorában.
Éppen ezért a fénymérőt ISO 50-re, vagy adott esetben ISO25-re szoktam állítani.

 

 

TAPSZTALATOK

Az előhívott negatív szemrevételezésekor azonnal látszott, hogy a film alapfátyla a friss filmekhez képest sokkal erősebb, és szürke helyett
vöröses-barna színű (mint a Rodinal vegyszer színe.) A gyenge fedettség láttán felkészültem arra, hogy a képeim alacsony dinamikájúak lesznek.
Így, 20 évvel a lejárat után már láthatóan nem sok van neki hátra a végső tönkremenetelig, amikor is teljesen használhatatlanná válik.
Mindezek ellenére azonban érdekes módon a bescannelt képek teljesen korrektek lettek. A sötét részek valóban feketék a képeken,
és a csúcsfények sem égtek ki. A szemcsézettség a nagyobb töménységű hívó miatt kissé erősebb lett, de szerintem még nem zavaró mértékű.
(Sajnos a Picassá-s Galéria újratömöríti a jpg képeket, ami miatt a képminőség is gyengébb lesz.)


Az alábbi webgalériában a 2012.05.27-én, a Szolnoki Veteránautós Találkozón készített tesztképeket lehet megtekinteni.
A felvételek Zenit 12XP fényképezőgéppel, és (az első kép kivételével) Tessar 2.8/50mm-es objektívvel készültek,
külső fénymérő használata mellett.

 

 

 

C) 2012.02.24-05.28. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!