LEJÁRT FILMEK: POLAROID 600 EXTREME GLOSS

A Lejárt filmek rovatban ezúttal egy kakukktojást mutatok be, amely nem más, mint a Polaroid 600 extreme gloss nevű fotópapír.

Kakukktojás amiatt, mert speciális eljárást, és fényképezőgépet igényel.
Mégis joggal szerepel itt a Lomográfia témakörben, ugyanis sok évvel ezelőtt lejárt, emiatt különleges képvilággal rendelkezik.
A hozzá való One Step 600 fényképezőgépet a fotótechnikai cikkek között már megismerhették az Olvasók, akkor azonban még nem álltak
rendelkezésre a mostani tesztfelvételek.

Polaroid 600 Extreme

A Polaroid 600-as rendszernél a fényérzékeny fotópapírok egy műanyag
kazettában vannak elhelyezve, amely a gép működtetéséhez szükséges elemet is
tartalmazza.

Mai szemmel nézve meglehetősen környezetszennyező megoldás, hiszen a kazettában
lévő 10 darab fotópapír elhasználása után az elemeket annak ellenére eldobjuk,
hogy azokkal amúgy még a továbbiakban is működtethető lenne a gép.

Feltételezem, hogy az üres kazettáknak csak minimális hányada kerül(t) szelektív
hulladékgyűjtőbe, szakszerű megsemmisítésre.

A Hollandiában készült filmcsomag 2003 májusában járt le,
vagyis több, mint 9 évvel ezelőtt.

Ez az idő egy C41-es színes negatívnál még nem a világ vége, némi színtorzulás mellett
még simán használható fényképezésre.

Kérdés, hogyan viseli a Polaroid instant nyersanyag az idő múlását?

A papírcsomagoláson beül egy hermetikusan lezárt fóliában helyezték el a filmkazettát,
és az angol nyelvű tájékoztató anyagot.

A kazettában lévő fotópapírokat a képen is látható fekete kartonlap védi a napfénytől,
így a friss kazetta behelyezésekor nem szükséges sötétbe vonulni, az világos nappal is
elvégezhető.

Amikor egy új kazettát teszünk a Polaroid fényképezőgépbe, az ajtó becsukása után
a gép automatikusan kitolja a fekete védőlapot, ezzel felvétel-kész állapotba kerül.

A 600-as szériához külső méretében azonos kazetta kell a másik fajta
Polaroid formátum, az SX-70 gépeihez.

Azonban a két típus nem azonos fényérzékenységű papírt igényel, ezért a tévedések
lehetőségének kizárása érdekében a 600-as kazetta alján apró kis pöckök vannak,
ezzel akadályozva meg a felcserélhetőséget.

A fotópapír hátuljának alján látható az a kis "zsák", amiben az előhíváshoz szükséges
vegyszer található.

Exponálás után a papír két fémhenger között áthaladva jut a külvilágba.
A hengerek biztosítják, hogy a vegyszer egyenletesen szétterüljön a fényérzékeny
felületen, és megkezdődjön az előhívási folyamat, amely pár perc alatt kész képet
eredményez a helyszínen anélkül, hogy bármiféle laborba kellene vinnünk a filmet.

A közel tíz évvel ezelőtti lejárat, és a feltehetően nem megfelelő tárolásnak
köszönhetően egyik tesztkép sem hívódott elő rendesen:

Jól látható, hogy a képek felső részére már nem jutott elég a vegyszerből, így azok
sötétek maradtak.
Az előhívódott részek színvilága eltérő mértékben torzult el, ezzel biztosítva a lomós
hangulatot.
A galériába azok a képek kerültek, amelyeket valamilyen módon értékelhetőnek
tartottam.

Személyes kedvencem a lenti webgaléria utolsó fotója (a vasúti betonaljas kép),
- ez bekeretezve a szobám falára is kikerült.


A webgalériában látható fotók 2012.06.23-26. között készültek, Szolnokon.
A filmcsomagot Istvánfi Péter ajánlotta fel, köszönet érte!

 

 

 

C) 2012.08.05. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!