K M Z - Krasnogorski Mechanicheskii Zavod
SZOVJETUNIÓ

 

A QUARZ ZOOM FILMFELVEVŐGÉP BEMUTATÓJA


Quartz Zoom

Rendhagyó módon ezúttal egy olyan gépet mutatok be a weblapomon, amely nem álló-, hanem mozgóképek készítésére szolgál.
Sok évvel ezelőtt a Szolnoki Rádióamatőr Találkozón (!) láttam meg a szovjet gyártmányú Quarz Zoom filmfelvevőt, és bár akkor azt gondoltam, hogy nyersanyag, és labor hiányában nem fogom tudni használni, mégis kifizettem érte a 3000 Ft-os vételárat. Úgy gondoltam, hogy ezt az összeget, még mint technikatörténeti érdekesség is simán megérte.

A kamerát a képen látható régimódi bőr hordtáskában kínálták, a hozzá készült színszűrőkészlettel együtt. Érdekes, hogy a táska, és a kamera jellegzetes "szovjet szaga" még több évtizeddel a gyártás után is megmaradt: ezen nem segít semmilyen szellőztetés... :)

Összeszerelve

A kamera közvetlenül állványra, vagy a képen látható pisztolymarkolatra hasonlító fogantyúra helyezhető. (Ez utóbbi legyártása nyilván nem okozott komoly fejtörést a mérnököknek, hiszen a gyártó KMZ kapacitásainak legnagyobb részét már akkoriban is a katonai célú megrendelések kötötték le.)

Az elsütőbillentyű (a fegyveres topicokban ölnek a "ravasz" megnevezéséért :) megnyomásával a gép alján lévő exponálógombot tudjuk működtetni, amelybe egyébként kioldózsinór is beletekerhető.

 

jobb oldali kezelőszervek

Az oldalt található kezelőszervek közül a legfontosabb az F.P.S. jelű, amely az angol "frame per second" (=másodpercenkénti képkockák száma) rövidítésből adódik: 12 és 48 közötti értékek állíthatóak be. Az alacsony sebesség hosszabb felvételi időt, ám gyengébb képminőséget biztosít, míg a nagyobb értékek a képminőség javulása mellett a rendelkezésre álló nyersanyag rohamos fogyását okozzák.

A gondos szovjet mérnökök gondoltak arra is, hogy sose szembesülhessünk olyan problémával, hogy az elem lemerülése miatt esetleg meghiúsul életünk nagy felvétele: a filmtovábbítást ennél a típusnál ugyanis nem elektromotorok, hanem egy felhúzható, rugós szerkezet végzi: forgatás előtt a kihajtható fület addig tekerjük, ameddig az érezhetően megfeszül, ezután az exponálógomb megnyomásakor máris pörögni kezd a felvétel.

METEOR-2 objektív

A gép objektívje METEOR-2 márkanevű, 9-36 mm-es gyújtótávolságú, fix 2,4-es fényerejű.
(Kameráknál csak fix fényerejű objektívek használhatóak, máskülönben variózás közben folyamatosan változna a kép világossága.) A zoom-kar szokatlan pályán mozog: miközben tele állásból nagylátó irányba mozgatjuk, könnyen beleakadhat az ujjunk az élességállító gyűrűbe.

Apropó élesség: a gép csak egy egyszerű, átnézeti keresőt tartalmaz, így az élességet csak az objektívre ráírt távolságskála alapján tudjuk beállítani.

Bal oldali kezelőszervek

A felvételhez használt blendeértéket az objektívtubus mögött található kis karral szabályozhatjuk fokozatmentesen, f2.4-től egészen f22-ig.

A kamera kissé orrnehéz, emiatt egy kihajtható kis fül segít a kiegyensúlyozásban, amennyiben állvány nélkül szeretnénk a gépet sík felületre helyezni. A tulajdonomban lévő példány élességállító gyűrűje kissé darabosan mozog, így szép (folyamatos) átélezéseket nehéz vele végrehajtani.

Hasonló a helyzet a zoom-karral is: noha sokat dolgoztam manuális videókamerákkal, számomra mégis nehéz volt a Quarz gép kezelőszerveit rángatás mentesen működtetni.

Gépház

A gép nem Super8-as, hanem ún. 2 x 8mm-es rendszerű: a film 16 mm széles, és egy speciális orsóra van feltekercselve, amelyet fény mellett is kicserélhetünk. A kialakítása ugyanis olyan, hogy felülről nem engedi be a fényt, oldalról pedig a film felső pár menete akadályozza meg, hogy a fényérzékeny anyag többi része tönkremenjen.

Filmpálya

Mivel a kamera csak 8 mm széles képeket készít a filmre, így a szalag lefutása után a teli orsót megfordítva, és újra befűzve a "másik" 8 mm-es sávra is forgathatunk. A híváskor a filmszalagot középen félbevágják, ezután összeragasztják,- így a 7,5 méter hosszú 16 mm széles filmből végül egy 15 méteres, 8 mm-es előhívott filmet kapunk.

Szelénes fénymérő

A kamera saját fénymérővel rendelkezik amely az objektív alatt kapott helyet. Klasszikus, szelénes típus: elemet nem igényel, cserébe ennyi idősen már nem túl megbízható, érdemesebb inkább egy külső, kézi fénymérőt használni.

Joggal merülhet fel a T. Olvasóban a kérdés, hogy a cikk végén miért nem szerepel itt a kamerával készült tesztfelvétel. Nos, ahogyan azt mondani szokták: "Van egy jó, és egy rossz hírem."
Kezdem a jóval: a mai napig gyártanak, és forgalmaznak ehhez a filmfelvevőhöz használható nyersanyagokat. Sőt: az előhívása is megoldható, - igaz ehhez Budapestre kell utazni, vagy postán kell elküldeni a leforgatott, labormunkára váró anyagot.

És akkor most jöjjön a rossz hír: régi ismerősünkről van szó, úgy hívják: Mr. Költség. Az alábbi adatok az internetről származnak, és 2014 tavaszi állapotot tükröznek: 10 méteres kiszerelésű, 2x8 mm-es, fekete-fehér nyersanyag: 5000 Ft. Az előhívás ára: 4500 Ft + 2x postaköltség/utazás díja. Ezzel máris bőven 10.000 Ft fölött járunk, ám a költségeknek még nincs vége, ugyanis a kész anyagot nyilván szeretnénk megtekinteni, vagy interneten megosztani távoli ismerőseinkkel, így szükség lesz a film digitalizálására is, amelyet a választott cégtől függően további 500-1000 Ft/perc áron végeznek el.

Érdemes olyan nyersanyagot választani, amely egyből pozitív képet ad, máskülönben ha vetíteni szeretnénk, tovább növeli a költségeket az ún. kopírfilm, és annak az előhívása (3000 Ft + a kopírfilm ára).

Összességében (a legolcsóbb kombinációt figyelembe véve is) 15.000 Ft költség árán lesz kb. 4 percnyi filmanyagunk. Költségoldalról vizsgálva tehát ez a technika nem versenyképes a videóval szemben. Ugyanakkor hangulatilag, ill. a képvilágot tekintve össze sem lehet hasonlítani a két rendszert: erről bárki meggyőződhet, aki rákeres a Youtube-ra feltöltött, keskenyfilmes felvételekre.

 


C) Szegecs 2012.05.31 - 2014.04.27. A képek, és a cikk utánközlésének joga fenntartva!