ROLLEI SUPERPAN 200 FEKETE-FEHÉR ROLLFILM

 

Rollei Superpan 200

A Rollei cég neve egykoron a minőségi, középformátumú gépek szinonimája volt.
A Franke & Heidecke nevekkel fémjelzett, Zeiss és Schneider-Kreuznach objektívekkel
szerelt Rolleiflex gépekért még manapság is jelentős összegeket kérnek el a használt-
piacon.

A fekete-fehér filmek reneszánszával (?) pár évvel ezelőtt ismét feltűnt a porondon
a Rollei név. Ezúttal azonban már nem kamerákat, hanem különféle fotó-
nyersanyagokat kínálnak ilyen név alatt.

Érdemes ugyanakkor tudni, hogy a "mostani" Rollei már nem az a gyártó, mint régen:
egy kereskedő cégről van csupán szó, amely Maco, ill. Rollei néven forgalmazza
a más üzemekben legyártatott filmeket.

Egyik legnagyobb beszállítójuk a belgiumi székhelyű AGFA (amely pedig nem azonos
az egykori, leverkuseni székhelyű AGFA-Gevaert AG-vel).

Akik még mindig képesek követni a szálat, ők most már ne zárják be a böngésző
ablakát, az alábbiakban ugyanis egy friss filmként beszerzett, Rollei Superpan 200
névre keresztelt, fekete-fehér negatívot szeretnék bemutatni.

Ez az emulzió eredetileg az AGFA AVIPHOT PAN 200 filmje volt, amelyet hajdanán
repülőgépekről végzett fotózásokhoz fejlesztettek ki. A speciális igények miatt
a látható mellett az ún. közeli-infra tartományra egyaránt érzékeny a film.

Mivel az emulzió színtelen, PET alapú hordozón található, ezért a Rollei külön felhívja
a figyelmet arra, hogy a film be-, és kifűzése fénymentes helyen történjen, ill.
a felvételek elkészítése előtt/után a nyersanyagot mindenképp a gyári, fekete színű
fiolában tartsuk. Különösen ügyelni kell arra, hogy a védőpapír még véletlenül se
tekeredjen le az orsóról, mert ez nem kívánt fénybeszűrődést okozhat, amely
tönkreteszi a fotóinkat.

A Superpan 200-at a beszerzést követően folyamatosan hűtve tároltam, és mivel
még bőven a lejárati idő előtt használtam fel, így semmiféle korrekciót nem alkalmaztam
a tesztfelvételek elkészítésekor.

 

TAPASZTALATOK

A film kidolgozásához a cég szokatlanul hosszú hívási időket ad meg a gyári pdf-ben.
Érdemes a táblázatot még a film elfényképezése előtt végigböngészni: a kihasználható ISO érzékenység ugyanis hívónként eltérő lehet.
(Pl. Kodak X-tol hívóval, 1+1-es hígításban hívva ISO 400-ként kell elfényképezni a filmet a gyártó ajánlása szerint.)
Mivel a tájékoztatót csak a film elfényképezése után olvastam el, így akaratom ellenére lényegében egy blendével túlexponáltam a filmet.
Ennyit egy fekete-fehér negatívnak még bőven el kellene bírnia, ettől függetlenül a képeken a sötét, árnyékos részek még így is bebuktak feketébe,
miközben a csúcsfények részlettelenül kiégtek.

Összességében ez a film számomra semmilyen olyan tulajdonsággal nem rendelkezik, amely indokolná, hogy a későbbiekben is használjam.
Elképzelhető persze, hogy egyedileg, hosszasan kikísérletezett felvételi, és hívási technikákkal jobb eredmény is elérhető lenne,
de igazából felesleges ezzel vesződni, amikor a Rollei Superpan 200 ára egyáltalán nem kedvezőbb, mint a stabil, és elsőre is megbízható minőséget
nyújtó, korrektül dokumentált Ilford, vagy Kodak filmeké.

A tesztképek Franka Solida I fényképezőgéppel készültek Budapesten, 2013.06.30-án.
Hívás: Kodak X-tol 1+1, 17 perc @ 20°C.

 

 

 

 

C) 2013.09.20 - 2014.04.05. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2014.04.09.