SAMSUNG FINO 3.5 XL FÉNYKÉPEZŐGÉP

 

A koreai Samsung céget napjainkban leginkább az okostelefonjairól,
illetve televíziókészülékeiről ismerjük Magyarországon.

Nem köztudott az a tény, hogy a kilencvenes évek végén filmes kompakt
fényképezőket is gyártottak.
Ezek közé tartozik a most bemutatásra kerülő Samsung FINO 3.5 XL nevű gép is.

A kis gép az autofókuszos kompaktok családjába tartozik, ez az a kategória,
amit a népnyelv - tekintettel a formára, és az olcsó anyagok felhasználásra -
egyszerűen csak szappantartónak hív.

A gépre pillantva az első szembetűnő dolog az, hogy a márkajelzés háttérszíne eltér
a gépváz színétől. Ezeket a filmes kompaktokat általában nem csak fekete, hanem
szürke, vagy pezsgő színben is gyártották, így olyan hatású az összkép, mintha
elfogyott volna a fekete hátterű SAMSUNG felirat, és az építőiparban is
megszokott "jó lesz ez ide!" felkiáltással betették volna az éppen készleten lévő, ám
pezsgő színű márkajelzést.

Pozitív meglepetésben lehet részünk, amennyiben a hátulról is szemügyre vesszük
a gépet. No, nem a hajszálvékony, olcsó műanyagból készült hátlapra gondolok,
és nem is az apró, nagyon nehezen használható keresőre, hanem a mellett
található dioptriakorrekciós tárcsára.

Ilyen kategóriájú gépeknél ritkán szokott előfordulni ez a szolgáltatás, amely
segítségével a hibás látású emberek szemüveg nélkül is használhatják a keresőt.

Mindössze 8,5 x 7 mm-es a betekintőablak, - emiatt nem mindig sikerül elsőre úgy
az arcunk elé helyezni a gépet, hogy a kereső pont a szemünk elé essen.
Ilyenkor érti meg az ember, hogy más gépekre miért írták rá nagy betűkkel, amolyan
extraként a "Big Finder" (= nagy méretű kereső) feliratot.

A gép objektívében található egy ún. aszférikus lencsetag is, amely elsősorban
nagy blendenyílásoknál hivatott az objektív szélein fellépő fókuszpont eltolódást
kiküszöbölni.

A beépített zoom objektív gyújtótávolsága 38 - 130 mm közt változtatható.
Fényerejéről sajnos nem közöl semmilyen adatot a gyártó, de feltételezéseim
szerint a kategóriában megszokott f5.6 - f8/f11 között lehet.

A gép tetején található az LCD kijelző, amely az aktuálisan kiválasztott üzemmódról,
ill. az elfényképezett képkockák számáról ad tájékoztatást, míg zoomolás közben
az objektív pillanatnyi gyújtótávolságát jeleníti meg.
Miután a piros ON/OFF gomb megnyomásával bekapcsoltuk a fényképezőt,
a beépített villanó "automata" üzemmódba kerül: ilyenkor az elektronika dönti el,
hogy a kép vakuval, vagy anélkül készüljön el.

A Flash gomb többszöri megnyomásával tilthatjuk le a vaku használatát.
Sajnos azonban a kiválasztott üzemmódot minden kikapcsolás alkalmával elfelejti
a gép, és visszaáll automatikus módba.
A MODE feliratú gomb segítségével az önkioldó, a sorozatfelvétel, a portré mód,
illetve a tájkép üzemmód közül választhatunk.

Portré módban a gép nagy blendenyílást választ, a háttér elmosásának érdekében.
(Más kérdés, hogy f8, vagy annál rosszabb kezdő fényerő mellett ez mennyire
hatásos.)

Tájkép módban pedig igyekszik minél szűkebb blendenyílást választani az elektronika,
azért, hogy a képen a lehető legnagyobb tartomány jelenjen meg élesen.

Érthetetlen módon a zoom működtetésére az olcsó, gagyi zsebszámológépeknél
használt gumibillentyűket építettek be. Pont ez az a kezelőszerv, amit
a leggyakrabban használ az ember, - így célszerű lett volna az exponálógombhoz
hasonló minőségű kezelőszervet beépíteni.

A filmbefűzés, és továbbítás automatikusan történik.

Érdekesség, hogy ez a gép jobbról balra továbbítja a filmet,
aminek az érzékenységét a DX-kód alapján képes "magától" megállapítani.

A gép működtetéséhez CR123A jelű lítium elemre van szükség.

   

 

TAPASZTALATOK

Ez a fényképezőgép a képek minőségét tekintve nagy csalódást okozott:
Természetesen az ember egy zoom-os kompakttól nem egy fixlátószögű objektívvel szerelt, tükörreflexes gép minőségét várja,
de az azért mégiscsak szégyen, hogy minden harmadik kép úgy néz ki, mintha egy 500 Ft-os eldobható fényképezőgéppel készült volna.
Az eredetileg 3-4 méterre lévő feliratok is olvashatatlanok voltak a beszkennelt képeken.
Hiába az aszférikus lencsetag: ez az objektív olyan gyenge minőségű, hogy még 800 x 600-ra lekicsinyítve sem kapunk elfogadható képeket.
Az élesség az objektív 38mm-es állásában, és kb. 5-10 méteres tárgytávolság esetén a legkevésbé rossz, ugyanakkor a közeli felvételek,
ill. a tele állásban készült fotók éles vonalat nyomokban sem tartalmaznak. Nem arról van szó, hogy téveszt az autofókusz, és a beállított ponthoz
képest előbbre, vagy hátrébb állítja az élességet, hanem egyszerűen minden életlen a képen.

 

A képgalériában szereplő fotók 2013.12.21-én készültek Bécsben (Ausztria).
Film: Müller Dynamic ISO 400 (OEM FUJI) (friss film, 2014 áprilisi szav. idővel)

C) 2013.12.22. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2014.06.04.