AZ OTTHONI STÚDIÓ ESZKÖZEI: A "SOFTBOX"-ERNYŐ

Ismert tény, hogy a közvetlen (ún. direkt-) vakuzás csúnya, árnyékos, ugyanakkor lapos megvilágítást eredményez.
Erről bárki meggyőződhet, ha kezébe vesz egy beépített vakus gépet, és készít vele néhány felvételt.
A műtermi munka során az egyes vakuk elé különféle fényformálókat helyezünk a számunkra kívánatos megvilágítás kialakításának céljából.

Softbox ernyő

Elsősorban portréfotózáshoz használják az ún. softboxokat, amelyeknél a vaku fénye
egy nagy felületű fehér selyem, vagy textil anyagon világít keresztül, amely
szétszórja az amúgy pontszerűen kisugárzott fényt.

A softbox-okra is igaz az, ami az életben sok más dologra is, hogy:
"Minél nagyobb, annál jobb"...
Korábban ilyen célra egy egyszerű fehér esernyőt használtam, az azonban,
- mivel hátrafelé is nyitott volt -, a felvételkészítés szempontjából haszontalan
irányokba is visszaverte a vaku fényét, nehezítve ezzel a munkát.

Ezért vásároltam egy gyári "softbox-ernyőt", amelyet azóta is gyakran használok.

Első probléma

A fémpálcák végén egy-egy fehér színű "baba" van, ehhez van varrással rögzítve
a selyemszerű anyag.

Hamar kiderült, hogy az ernyő varrásai nem éppen jó minőségűek: az első használatkor
kettő azonnal elengedett, további kettő a következő alkalommal adta fel a harcot.
A biztonság kedvéért ezért az összes varrás házilag megerősítésre került.

A másik probléma akkor jelentkezik, ha az ernyőt dönteni szeretnénk:
Már viszonylag kis szögben való döntésnél is beleütközik az ernyő az állvány csövébe.
Ha előrébb húzzuk az ernyőt, akkor viszont a vaku feje ugrik ki belőle.

Beleütközik....

Ezen a képen közelről is látható a probléma forrása:
ha még jobban előredöntjük az ernyőt, akkor megfeszül az anyag, ez szélsőséges
esetben akár szakadáshoz, vagy töréshez is vezethet.

Olyan helyzetekben, amikor felülről szeretnék világítani, az állvány egyik lába alá
"dobogót" szoktam tolni: ettől viszont a stabilitása romlik, hajlamossá válik arra,
hogy az egész eldőljön. Ezt megelőzendő ellensúlyokat kell tenni a megemelt lábra,
ez viszont már inkább a sufni-tuning kategória, mintsem az igényes hobbifotózásé.

A fej távol van a közééponttól...

Ezen a fotón jól látszik, hogy az ernyő középpontjától viszonylag messze van
a vaku feje, emiatt az nem azonos módon világítja be a teljes felületet,
hanem a felső rész több fényt kap, mint az alsó.

Ez pedig pont ellentétes a softbox céljával, hiszen pont az lenne a lényeg, hogy
a teljes felület egyenletes intenzitással világítson.

Nincs középen

A softbox ernyőt az ún. "mindenes-vakum", vagyis a Revue Tron C35S világítja be,
amelyhez gyári tartozék egy felpattintható, széleslátószögű diffúzor is.
Ezt minden alkalommal fel szoktam tenni, amikor a softbox-ernyőt használom,
- a következő képeken látszani fog az is, hogy miért van erre szükség.

Diffúzorral

A felpattintott diffúzorral belevakuzva az ernyőbe, látható, hogy a felső rész közepe
a legvilágosabb, ugyanakkor az alsó kétharmad, és a szélek is jóval sötétebbek.

Diffúzor nélkül...

Még rosszabb a helyzet, ha a diffúzort levesszük a vaku elől:
ebben az esetben még a felső részt sem lehet teljesen bevilágítani, az alsó pedig szinte
semmi fényt nem kap.

Annak ellenére, hogy ezt az ernyőt kimondottan rendszervakukhoz ajánlották
a boltban, én a kipróbálás tapasztalatai alapján azt gondolom, hogy sokkal
eredményesebben használható valódi műtermi vakuknál,
ahol a villanócső minden irányban szabadon tud sugározni,
- így valószínűsíthetően az ernyő teljes bevilágítása sem okoz problémát neki.


ÖSSZEGZÉS

Ha valakinek a cikk olvasása után az jönne le, hogy én most "jól lehúztam" a softbox-ernyőt, az téved.
(Amennyiben rossznak tartanám, akkor nem használnám rendszeresen.)

Mindössze arra szerettem volna rávilágítani, hogy az olcsó, házi módszerekkel kellő kitartás, leleményesség, és hozzáértés megléte esetén
készíthetők nagyon jó képek - a fotózás során ugyanakkor sok olyan kompromisszumot kell kötni, amely megnehezíti a munkánkat,
ill. a vásárlás pillanatában esetleg nem volt előre látható.
Ugyanakkor az a véleményem, hogy aki az otthoni barkács technikával csak selejt képeket tud gyártani, az a drága, profi szett megvásárlásával sem
lesz jobb fotós.

A tapasztalatot, a szakmai alázatot, és a jó képi látásmódot önmagában semmilyen technika megvásárlása nem pótolja, annak ellenére sem,
hogy a közvetlen ismeretségi körömben lévő hobbi-fotósok 90%-a mást gondol erről.

 

 

 

 

C) 2013.02.23. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
P: 2014.02.06.