Régi vakuk illesztése digitális fényképezőkhöz

A komolyabb digitális fotómasinák rendelkeznek olyan csatlakozóval, amire külső vakut helyezhetünk, megnövelve ezzel a gép teljesítményét.
Már a régi mechanikus gépek is úgy működtek, hogy exponáláskor összezárták a vaku két érintkezőjét, aminek hatására kisült a villanócső.
Csakhogy sok régi vaku érintkezőjén igen magas feszültség mérhető (30V-300V), ami károsíthatja a mai modern, -elektronikával telezsúfolt fényképezőket.

Az általam használt digitgép (Fuji S7000) gépkönyve azt írja, hogy bármilyen "általános" vakuval használható.
A régi (mechanikus) gépekhez használt Revue Tron 35s típusú vakum triggerfeszültsége több, mint 12 V.
Mivel nem akartam tönkretenni a digitgépet, ezért levelet írtam a gyártónak, amely válaszában közölte, hogy csak 5 V alatti triggerfeszültségű vaku használható teljes biztonsággal. (Kérdés, hogy akkor ezt miért nem lehetett beleírni a használati utasításba...)
Ezek után nem volt más hátra, csak megfelelő módon (elektronikailag) illeszteni a régi vakut az új géphez.

Számos ötlet felmerült, mígnem a Fotólistán Topybear-ék mutattak egy linket, ahol egy optocsatolós megoldás szerepel.
( http://www.chemie.unibas.ch/~holder/nikonflash/coolflash.html ) Ezt a kapcsolást alakítottam át én is.

A kapcsrajzot Georg Holderied készítette.

A felső ábrán látható áramkör olyan vakukhoz készült, amelyek trigger-feszültsége 20 voltnál nagyobb.
Ehhez olyan optocsatolót kell keresni, aminek ún. fototriak-os kimenete van. (ezek általában 4 lábúak, fehér ic-tokban vannak.)
Kb.150 Ft-ért beszerezhető bármelyik alkatrészboltban.

Az alsó áramkör pedig a 20 volt alatti vakukhoz lett kifejlesztve, - én is ezt építettem meg.
Ennél olyan optocsatoló kell, amelyiknek fototranzisztoros kimenete van.
Ezen kívül még egy diódahíd is szükséges, amit vagy készen építünk be, vagy összerakjuk négy darab diódából.
A korábban hivatkozott oldalon az áramkör egy külső egységként kapcsolódik be a vaku, ill. a gép közé.
Én azonban szerettem volna a vakut a gép tetején használni, és nem akartam bíbelődni a dobozolással, kábelezéssel,
ezért úgy döntöttem, hogy az áramkört beleépítem a vaku házába.

Látható, hogy mindkét megoldás tartalmaz egy elemet, ami a beépített fénydiódát működteti.
Azért, hogy ne kelljen minden elemcserénél szétszedni a készüléket, úgy oldottam meg a tápellátást, hogy a vakuban lévő elemek
(akkuk) közül 3 cella van rákötve az áramkörre. (azért 3, mert akksik esetén 2 cellánál csak 2.4 volt lenne a feszültség)

 

Így néz ki a kapcsolás összeépítve.

Célszerűen univerzál-nyákra készíthető el, így nem kell a rajzolással, maratással foglalkozni. Érdemes minél kisebb méretre törekedni,
hogy gond nélkül beférjen a vakuba.

(SMD eszközökkel ez még egyszerűbb :))

Az összeszerelt áramkör az elemtartó, ill. a kapcsolókat tartalmazó panel közé lett beépítve. Itt látható, hogy hogyan lett megoldva a tápellátás.
Szerencsére minden cellához tartozik forrasztási pont, így nem volt nehéz
a megfelelő csatlakozás létrehozása.

Az egész átalakításban egyébként a vaku szét-, ill. összeszerelése volt a leginkább időigényes művelet, mert japán barátaink olyan helyre is rejtettek csavarokat,
amiket amúgy műanyag díszítő elemek (feliratok,stb.) takarnak.
Ezeket nagyon óvatosan kell leszedni, mert ha elferdülnek, utána képtelenség visszarakni őket.

A szerelésnél vigyázni kell arra is, hogy a nagyfeszültségű kondenzátor kapcsait nehogy megérintsük (a panelon is fennáll ez a veszély), különben megrázó élményben lehet részünk :D

C) 2004.07.25. A cikk és a színes képek Szegecs tulajdonát képezik!