Elektrosoft Printax

...tűmátrixnyomtatós taxióra Szolnokról...

A '90-es évek elején bevezetett jogszabálymódosítások kötelezővé tették a nyugtaadásra is képes taxiórák használatát. Országosan többtízezres mennyiségű készüléket kellett kifejezetten rövidre szabott határidőn belül egyszerre cserélni. A hazai gyártó cégek gőzerővel vágtak bele az új eszközök fejlesztésébe. Az első működőképes, és a hatóság által is engedélyezett nyomtatós taxiórát a szolnoki Elektrosoft Kft. dobta piacra Printax márkanéven. Ez a taxióra — a versenytársak típusaival ellentétben nem hétszegmenses LED-ekkel, hanem — háttérvilágított, pontmátrix LCD kijelzőn jeleníti meg a viteldíjat, ill. az aktuális üzemmódot.

A hátlap elég unalmasra sikerült, — persze ez az a felület, ami használat közben úgysem látszik. A papírtekercshez a bal alsó sarokban lévő fedél nyitása után lehet hozzáférni. A sebességjeladótól érkező vezeték, ill. a tápfeszültség, és a szabadjelző drótjai ugyanazon a kábelbevezetőn keresztül csatlakoznak. Az illetéktelen módosítások ellen védő plombák a készülék bal, ill. jobb oldalán találhatóak.

A Printax egy miniatűr tűmátrix nyomtatót is tartalmaz, amelyhez az előlapon keresztül lehet hozzáférni. A festékkazetta egy mozdulattal kipattintható és cserélhető, ehhez nem szükséges szervizbe menni a készülékkel. Noha már a '90-es évek elején is léteztek thermo-nyomtatók, amelyek lényegesen gyorsabban, és halkabban tudnak nyomtatni, az adóhatóság akkor még nem engedélyezte ezek alkalmazását: ragaszkodtak a klasszikus tűs nyomtatókhoz, így a gyártóknak is ehhez kellett igazodniuk. 

Élesztés

Bár semmiféle dokumentáció nem állt rendelkezésemre, a Printax vezetékeinek azonosítása nem okozott problémát. A bekapcsolás után hiba nélkül lefutott az önteszt, azonban a taxiórát mégsem sikerült használatba venni, mert ehhez minden bizonnyal előbb meg kell adni valamiféle biztonsági kódot a továbblépéshez. Probléma még az is, hogy az évek során a belső órát tápláló elem lemerült, a dátum, ill. a pontos idő beállítása viszont csak szervizben lehetséges. Mivel a cég közel két évtizede megszűnt, így ez egyelőre megakasztotta a részletes próbát, — pedig jó lett volna a tűmátrix printerrel kinyomtatni egy napi zárást, vagy megtudni, milyen rendszámú autóban használták utoljára ezt a példányt.

A proto-Printax

A cikk elkészítése előtti forráskutatás során akadtam rá a Taxisok Világa című lap 1992 augusztusi számában megjelent írásra, amely az akkor még csak készülő Printax taxióráról szól. A riportból kiderül, hogy a prototípus verzióból pár darabot kiosztottak tesztelésre az erre vállalkozó taxisoknak, hogy a használat során szerzett tapasztalataikkal segítsék tökéletesíteni a végleges verziót. Az alábbi fekete-fehér fotón látszik, hogy az LCD kijelző, és a nyomtatóegység megegyezik a későbbi szériagyártásban alkalmazott alkatrészekkel, a nyomógombok, a feliratozás viszont eltérő. 

A Printax prototípusa - Fotó: Taxisok Világa magazin

Az egyik tesztelő Kukulyák János (URH: City 399) is megszólal a cikkben: az egyik proto-Printax óra ugyanis az ő Mercedes W123-asába (közismert hazai nevén: zöldséges Merci) került beépítésre. A riportból kiderül, hogy kifejezetten jók a tapasztalatai: az utasokban bizalmat ébreszt, hogy nyugtát is kapnak az utazásról, amelyről utólag is megállapítható a megtett távolság, a fizetett menetdíj, és a jármű rendszáma is. Egyedüli kritikaként a nyomtató hangosságát emelte ki: mivel a prototípus fémházba került beépítésre, ez felerősítette a nyomtató zaját.

C) 2022.06.04. - Szegecs. Minden jog fenntartva.