Szegecs weblapja

A Volánbusz, ill. a Vértes Volán kötelékében szolgáló, távolságiból helyközivé házilag átalakított Ikarus 256-osokról már szó volt a cikk előzményében. Érdekesség, hogy míg a Volánbusznál 2007-re az öszvérek utolsó darabjait is selejtezték, az egykori Vértes Volánnál (későbbi nevén: KNYKK Zrt.) 2018 januárjában — kisebb csodának köszönhetően — még forgalomban volt az országban utolsóként megmaradt példány.

AEU-777, született: BX 99-82

32 évvel ezelőtt, 1986-ban készült el ez a — forgalomba helyezésekor BX 99-82 rendszámmal ellátott — példány. Élete során Komárom-Esztergom megye és környéke
útjait rótta — sokáig az oroszlányi forgalmi üzem gépeként. Az idő múlásával átkerült szerződéses járatokra, majd tartalék kocsiként funkcionált, ideje nagy részét a telepen töltve. 2017 májusában lelkes buszbarátok még szerveztek egy utat ezzel a járművel, — akkor úgy tűnt, hogy az lesz az AEU-777 utolsó szolgálata.

Visszatérés a selejtsorról

2017 végén a KNYKK több alvállalkozói szerződése is lejárt, ezzel számos járat üzemeltetése visszakerült a cég hatáskörébe. Mivel az új buszok az ígéretek ellenére
nem akartak megérkezni, így kénytelenek voltak több, korábban már leállított járművet ismét forgalomba helyezni. Ezek között volt az AEU-777 is, a buszbarátok
legnagyobb, a hétköznapi utasok mérsékelt örömére. A dorogi üzemegység kapta meg, Esztergom környéki járatok kiszolgálására.
Úgy gondoltam, ha már egy ilyen nem mindennapi lehetőség adódott: mindenképpen utazni kellene ezzel a busszal — még a végső nyugdíjazása előtt.

Irány Esztergom!

Mindössze két telefonhívás kellett ahhoz, hogy megtudjam a busz másnapra érvényes menetrendjét, indulási időpontjait. Meggyőződésem, hogy a(z egykori)
Vértes Volán a legkorrektebb hozzáállású közlekedési cég az egész országban: 2004-ben kerültem velük először kapcsolatba, azóta több alkalommal is első szóra
segítettek, legyen szó teleplátogatásról, vagy egy-egy adott jármű fellelhetőségéről. (Nem minden Volánnál ilyen pozitív a hozzáállás: számos cégnél üldözendő ellenségnek tekintik a buszfotósokat, közlekedésbarátokat...)

2018. január 9-én a busz az Esztergom - Dorog - Csolnok, 12-es akna (!) járatot végezte. Amikor a vasútállomásról megérkeztem a buszpályaudvarra, már messziről megpillantottam az A.U.T.Ó.B.U.S.Z.-t. Néhány környékbeli lakossal együtt szálltam fel a járműre, amelyért hajlandó voltam hajnal 4-kor kelni, és 52 km-t bő másfél óra alatt (!) megtenni a MÁV szolgáltatásával.

"Autóbuszjárat indul..."

A jegyváltást követően beljebb lépve egy végtelenül lelakott utastér fogadott: "Whásztak***a!" — gondoltam magamban, miközben kaján vigyorral elfoglaltam
a helyemet a jármű első harmadában, és hátradőltem a magas-támlás, karfás ülésen.

Kikopott üléshuzatok, a beázástól felhullámosodott dekorlemezek, a váltókulissza darabokra szakadt bőrözése, a vezetőfülke hátsó üvegfalán lógó eredeti, megsárgult
függöny jelezte azt a cáfolhatatlan tényt, hogy az AEU-777-et tényleg a halál torkából hozták vissza még egy kis "jutalomjátékra", és mivel régóta tervben volt a selejtezése, így érthető okokból már nem költöttek a belső rendbetételre. A fenti képen jól látszik, hogy — a Volánbuszos öszvérekkel ellentétben — a Vérteses példányokban benne maradt az eredeti dobogó.

A LEHEL hűtőszekrények tetejéről ismert mintázatú tetődekoriton jól megfér egymás mellett a fekete, Gelkás oválhangszóró, a hagyományos, szofita izzós világítótest,
és a vészcsengő nyomógombja. Számos volántársaságnál az évek során korszerűbb, fénycsöves armatúrákra cserélték az utastérvilágítást, szerencsére a Vértesnél hagyományörző módon meghagyták az eredeti szerelvényeket.

A lepattant utastér ellenére számomra úgy tűnt, hogy a busz gépészetileg teljesen rendben van: a jellegzetes hangú RÁBA motor normális hangerővel, egyenletes járással tette a dolgát, a kézi váltó szépen, rángatás mentesen vette a fokozatokat. Az ajtózáró nyomógombok működtetése után a ráncajtók csak jó 3-4 másodperccel később, komótosan mozdultak meg és tértek vissza helyükre.

Az AEU-777 stabilan, kiegyensúlyozottan járta be az egykori bányásztelepülések (Dorog, Csolnok) dimbes-dombos, gyakran szűk és kanyargós utcáit. Számomra nagy élmény volt ez az utazás: ahogyan annak idején I. Ferenc József, úgy én is mindennel nagyon meg voltam elégedve. ;)

Ahol megállt az idő....

Minden kétséget kizárólag az esztergomi a rendeltetésére leginkább alkalmatlan közcélú buszpályaudvar hazánkban. Az úttest közepére szigetszerűen elhelyezett
épület, és az oldalt parkoló magán személygépkocsik mellett csak egy-egy szűk sáv marad a buszok közlekedésére. Nincs elég tárolóhely, ezért az éppen szolgálaton kívüli buszok is az induló kocsiállásokat foglalják el, emiatt a fel-, és leszállítás gyakran az úttestre/úttestről történik. Nincs akusztikus utastájékoztatás, sok kocsiállásnál az indítási jegyzék is hiányzik. Nyilván a rendszeres utazók néhány hoppon maradás után megtanulták, hogy "a hetesről szokott indulni", vagy "Hát amivel a Szabó Laci bácsi fog jönni, az indul majd!", de ha valaki idegenként érkezik a városba, annak az utastájékoztatás hiánya komoly bosszúságokat tud okozni. Ez a létesítmény nem felel meg napjaink alapvető elvárásainak, ahogyan nem felelt meg 10 éve, vagy 15-20 éve sem. A mindenkori városvezetés régi adóssága egy normális autóbusz-állomás megépítése.

A régiségek iránt rajongók számára viszont igazi csemege a forgalmi épület falán elhelyezett információs várostérkép, amely túlélte a rendszerváltoztatást, és az azt követő lassan három évtizedet is. Városi tanács, Állami Biztosító, Kis-Volán presszó, Hurka csárda, Révész Béla Úttörőház, "Mária-Valéria híd csonkja" (az 1944-ben felrobbantott híd csak 2001-re lett helyre állítva) — csak néhány név a jelmagyarázatból:

A cikk elkészítése óta történt fejlemények

Az autóbuszt 2018 nyarán eladták hazai buszbarátoknak, akik remélhetőleg meg tudják majd őrizni ezt a különleges példányt az utókor számára, és nem fog úgy járni, mint sok, megmentésre félretett darab, amelyek 3…5 év elteltével — az anyagi források hiánya miatt — végül mégis a bontóban végezték.

Sok herce-hurca után végül 2020. augusztus 20-án átadták az új esztergomi autóbuszállomást, amely közvetlen a vasút mellett végre normális körülményeket nyújt az itt élőknek, ill. az ide látogatóknak.

C) Szegecs — A cikk 2018.01.23-án készült. Az új webdizájnhoz igazítva: 2022.06.19-20.