BUBU
...avagy: így működik a kipufogófék
A nagytömegű haszongépjárműveken a személyautóknál ismert üzemi, és rögzítőfék mellett egy ezektől függetlenül működtethető, ún. tartósfék-berendezés is megtalálható. Ennek célja, hogy pl. hosszú lejtőn folyamatosan haladva ne az üzemi fékkel kelljen lassítani a járművet, mivel az annak túlmelegedését, és a fékhatás drasztikus csökkenését okozná.

A tartós fékek működési elvük alapján többféle megoldásúak lehetnek. Legegyszerűbb, — és emiatt legolcsóbb — változatuk az ún. kipufogófék, amely sok-sok Ikarus autóbuszban is megtalálható (volt). Működésekor a dízelmotor kipufogócsövében a kiáramló gázok útját egy fojtószelep elzárja. Ettől a pillanattól kezdve a lejtőn haladó jármű hajtott kerekei a motort mint egy kompresszort hajtják, ezáltal nagyobb fékezőerő érhető el, mintha csak a normál motorfékre támaszkodhatnának.
Távolsági autóbuszokon a működtetés a padlóba épített, lábbal kapcsolható levegőszeleppel történik: ennek benyomásakor sűrített levegő áramlik a működtetőhengerekbe. Nem véletlen a többesszám, ugyanis míg az egyik munkahenger elzárja a kipufogócsőbe épített csappantyút, a másik 0 állásra húzza vissza az adagolót. Ha ez nem történne meg, akkor a motor előbb rángatni kezdene, majd le is fulladna. Amíg tehát a kipufogófék működik, a motor nem kap üzemanyagot.
Városi autóbuszoknál a működési elv
azonos, — elérő azonban a vezérlés módja: a fékpedálba épített
villamos kapcsoló egy elektropneumatikus szelepet nyit, vagy zár,
így a kipufogófék kezelésével nem kell a járművezetőnek külön
foglalkoznia.
Amennyiben az autóbusz sebessége 30 km/h alá csökken, egy
automatika kikapcsolja a kipufogóféket a motor lefulladásának
elkerülése érdekében.
A kipufogófék közismert nevét ("bubu") működés közben kiadott —
kívülről is jól felismerhető — hangjáról kapta. Az utastérben ülve
megfigyelhető az is, hogy a bubu bekapcsolásakor a gázpedál —
tömegénél fogva — beesik (ilyenkor az adagoló 0 álláson van),
majd a bubu kikapcsolásakor visszatér eredeti helyzetébe.
Noha a kipufogófék olcsón, és egyszerűen előállítható, a '80-as
évek közepétől kezdve egyre inkább átadta helyét a korszerűbb,
nagyobb fékhatással rendelkező, és alacsony sebességnél is
működtethető tartósfékeknek, mint pl. a retarder.
A cikkben található ábrák a Műszaki Kiadó által 1991-ben kiadott Tankönyv a C, D, E járműkategóriákhoz c. könyvből származnak.
C) 2022.07.08. Szegecs