Canon EOS IX

APS formátumú, tükörreflex fényképezőgép a '90-es évekből…

Idén 26 éve, hogy 1996-ban bemutatták az APS formátumot, amely pár évnyi sikertelen küszködés után véglegesen eltűnt a technikatörténet süllyesztőjében. Első saját emlékeim az APS gépekről ennél jóval későbbiek: valamikor a kétezres évek legelején láttam először ilyen rendszerű fényképezőt. Akkoriban az internetes tartalomszolgáltatás még nagyon kezdetleges volt, így információforrásként leginkább a Hungexpón megrendezett őszi BNV, évközben pedig a PORST, és Ofotért boltok polcai, kirakatai szolgáltak számomra. Ez utóbbiakban viszont csak fixfókuszos, ill. gyenge fényerejű, zoom-os szappantartókat láttam kitéve, — így az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy APS gépből nem is gyártanak normális minőségű fényképezőgépet. Pedig ez nem így volt.
Canon EOS IX
Jó példa erre a Canon EOS IX (í-iksz) modellje, amelyet már 1996-ban, a rendszer megszületésekor piacra dobtak. Ez gyakorlatilag egy APS filmet fogadó tükörreflex gép, amelyre a meglévő Canon EF bajonettes objektívek is felhelyezhetőek.
A filmkazetta fészke kinyitva.
Milyen (az APS formátumból általánosan adódó) előnyökkel rendelkezik a gép?
  • Az APS film kisebb mérete miatt (24x36 mm helyett csak 16.7×30.2 mm egy "képkocka") lehetővé vált a gépváz méretének csökkentése.
  • Mivel a nyersanyag egy teljesen zárt kazettában található, a filmbefűzést pedig a gép végzi, így a hibás befűzésből eredő problémák lényegében megszűnnek.
  • Nincs véletlen hátlapkinyitásból adódó hibalehetőség, mivel csak a visszatekert kazetta szedhető ki a gépből.
  • A filmkazettára történő felvételkészítés bármikor megszakítható, és betölthető más típusú (pl. nagyobb érzékenységű) negatív. Később a korábban már megkezdett kazetta visszahelyezésekor a befűzés automatikusan a következő szabad kockáig továbbítja a filmet, a véletlen kettős expozíció kizárva, — ugyanúgy, mint a már végigfotózott film ismételt exponálása.
Hátulnézetből.
Lássuk, milyen (fontosabb) műszaki tulajdonságokkal rendelkezik a EOS IX!
  • a gépet eredetileg egy EF 24-85mm 1:3.5-4.5 USM zoom objektívvel forgalmazták. Mivel ezek a kitobjektívek hagyományos (kisfilmes), ill. a később megjelent DSLR gépekkel is használhatóak, így idővel a váztól külön életet kezdtek el élni: ritka az olyan EOS IX, amihez még a gyári objektív is megvan.
  • különféle program-, ill. témaautomatika mellett blende, ill. záridő prioritásos, valamint teljesen manuális üzemmódok is választhatóak.
  • legrövidebb záridő: 1/4000 s
  • vaku szinkronidő: 1/200 s
  • keresőben kijelzett záridő, blende, expókorrekció, af beállás adatok.
Alulnézet.
  • 95 %-os kereső lefedettség
  • vakupapucs, E-TTL vakuvezérlés támogatása
  • 10 másodperces önkioldó
  • 6 db fénymérési zóna
  • 3 db AF mérési pont
  • távkioldó csatlakoztatási lehetőség
  • 11-es kulcsszámú beépített vaku.
A külső megjelenésen kívül a műszaki adatokból is jól látható, hogy az EOS IX nincs egy kategóriában a bevezetőben említett APS szappantartókkal.
Felső kezelőszervek.
A gépet a felső részen található exponálógomb körüli tárcsa elfordításával lehet üzemkész állapotba hozni.
Az L (lock) zárolt állásból A-ba történő állítás után a gép gyakorlatilag azonnal munkára fogható, nincs a digitális fényképezőknél megszokott "bootolási idő".
Mivel az APS kazetta behelyezése ennél a típusnál felülről történik, így a kezelőszervek a megszokottól eltérő helyen találhatóak.
Képformátum-váltó
A hátlapra került az üzemmódválasztó tárcsa, valamint a pillanatnyi státuszról informáló LCD kijelző is. Ez utóbbi szerintem ergonómiailag jobb megoldás, mint a felülre tett LCD-k: könnyebb leolvasni, és kültéri felvételeknél a napsütés sem zavaró a leolvasásban.
Az LCD kijelző alatt egy lehajtható ajtó mögött a ritkán használt funkciók elérését lehetővé tevő gombok találhatóak.
A képkereső ablaka melletti nagy gombbal (sárga nyíl jelzi a képen) a felvételi formátum állítható be. Fontos tudni, hogy az APS gépeknél minden alkalommal a teljes képkocka a filmre kerül (H), ugyanakkor a kiválasztott formátum adatát a gép rögzíti a filmen, így később a labor ezek alapján tudja a megfelelő képarányú képeket elkészíteni.

A választható APS képformátumok adatai:
  • H - 30,2 x 16,7 mm képméret, 16:9 képarány
  • C - 25,1 x 16,7 mm képméret, 3:2 képarány
  • P - 30,2 x 9,5 mm képméret, 3:1 képarány (panoráma)
Levett objektívvel.
ERGONÓMIA
A gép jól kézre esik: a jobb kéz hüvelykujjával és mutatóujjával az exponálás mellett a leggyakoribb funkciók, beállítások módosítása is könnyedén lehetséges. Manuális módban az előlapi peremkerék forgatásával a záridő értéket módosíthatjuk, míg benyomott * gomb mellett tekerve a blendeérték változtatható.

A KÉPKOMPONÁLÁS NEHÉZSÉGEI
Úgy gondoltam, hogy a képeket a teljes filmfelületet kihasználó "H" formátumban készítem el, mivel a C, ill. a P ezek levágásából keletkezik. Nagyon furcsa érzés volt a megszokott kisfilmes, ill. 6x6-os gépek után az APS 16:9-es képarányára komponálni. Ráadásul ehhez hozzájött a crop factor is: a 50-es alapobjektív kissé "telés" képhatást produkál.
Az EF 2.8/50-es objektívvel.
EOS IX és az EF 50/1.8 MkII objektív
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha ennyi előnnyel rendelkezik az APS rendszer, akkor miért nem lett sikeres? A választ az új technika drágaságában, valamint az előhívó laborok szűkös számában (is) találhatjuk. A meglévő "sarki minilaborok" ugyanis nem, vagy csak irreálisan magas befektetések árán voltak APS-kompatibilissá tehetőek, a filmet központi laborokba kellett küldeni, az utánrendelések is csak körülményes módon voltak megoldhatóak. És bár a korabeli marketinganyagok nem győzték hangsúlyozni, hogy az új formátumhoz fejlesztett nyersanyagok színvisszaadása, felbontóképessége minden addiginál jobb, a fizika törvényeit nekik sem sikerült kikerülniük: a kisebb képfelület bizony rosszabb felbontást, és gyengébb nagyíthatóságot vonz magával.
Az EF 2.8/40 STM-mel.
EOS IX és a nála 12 évvel fiatalabb EF 40/2.8 STM objektív

Miközben a gép esztétikailag, műszakilag teljesen top állapotban van, a mérhetetlen erkölcsi avulást mi sem jelzi jobban, minthogy a fényképező jelenlegi használtpiaci értéke megegyezik a működtetéséhez szükséges két darab CR123A elem árával. (2 x 1100 Ft)

A műszaki adatok forrásai:
Cnet fotós oldal EOS IX lapja
Canon gyári kameramúzeum

Az EOS IX fényképezőgépet Pétervári Ádám jóvoltából mutathattam be.

 
C) 2018.06.20. Szegecs - A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
Utoljára módosítva: 2022.12.12.