Szegecs weblapja

Szolnok valódi aranybánya azoknak, akik kedvelik a „köztünk élő szürreál” stílust. — Cipőbolt telefonfülkéből? Igen, szülővárosomban ez is lehetséges!☺ Helyszín az egykoron kifejezetten menő helynek számító Árkád társasház a város közepén.

Az Árkád-sarok 2023 őszén. (saját fotó)

A belvárosban található Árkád-sarok egykoron Szolnok egyik presztízsberuházása volt, amelynek építését 1982-ben kezdték meg az akkori Ságvári Endre és Beloiannisz (jelenleg: Szapáry - Kossuth Lajos) utcák sarkán. Az épület 4 lakószintjén összesen ötven lakást alakítottak ki, míg a földszinten kisebb-nagyobb üzlethelyiségeket hoztak létre 2000 négyzetméter alapterületen. A tervezők igyekeztek eltérni az akkortájt szokásos szürke, kocka dizájntól, ezért sárga, és barna színekkel dobták fel a homlokzatot, továbbá ferde síkokkal törték meg a külsőt, amely ezek nélkül minden bizonnyal csak egy tipikus, unalmas ház lett volna. Az építési költségek igencsak elszálltak, így aztán az első lakástulajdonosoknak mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk: hétköznapi átlagemberek nem igazán költöztek ide első lakóként…

A kor építőiparára jellemző módon az épület három éven át (!) készült, mire 1985-re valamennyi lakó beköltözhetett, és az üzletek közül is mind megnyitott.

Sajnálatos módon az állagmegóvásra, felújításra azóta sem fordított a házközösség, így az eltelt negyven év látható nyomokat hagyott az ingatlanon.

Az egykori üzletek útbaigazító táblái, valamint egy BEAG „uborkareszelő” (kültéri hangoszlop) 2023 őszén. (saját fotó)

Az évek során az üzletek tulajdonosai, bérlői teljesen kicserélődtek, de szerencsére az egykori feliratok megmaradtak, és dacolnak az idő múlásával. Sajnos néhány vállalkozó megbecstelenítve a történelmi leleteket felülragasztotta a feliratokat a saját reklámjával, de azért még mindig rábukkanhatunk olyan nevekre, mint az ezer éve bezárt Árkád ételbár, az időközben más helyre költözött Külkereskedelmi Bank, és a táblán olvasható női butikok sem léteznek már. Az Intertourist a város egyetlen, ún. dollárboltja volt, ahol nyugati valutáért cserébe lehetett olyan termékeket kapni, amelyek forintért nem voltak elérhetőek a boltokban. (Pl.: nyugati cigaretták, italok, műszaki cikkek, magyar motívumokkal díszített ajándéktárgyak, stb.)

Megszűnt a Férfi-női szabóság, a Fényszöv műterem, a MÁV menetjegyiroda, és a nyilvános WC is. Ez utóbbi helyét sajnos pont az üzlethelyiségek előtti területek vették át, így a boltok előtt sétálva mindenütt érezhető a vizeletszag, és a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében kifejezetten ajánlott a lábunk elé nézni erre sétálva… :(

A ’80-as években a végtelenül elavult hazai távközlési infrastruktúra miatt éveket kellett várni egy-egy otthoni vezetékes telefonvonalra, mobiltelefon pedig nem létezett hazánkban, ezért a sűrűbben lakott helyeken ún. pénzbedobós nyilvános állomásokat telepítettek a Posta szakemberei utcai telefonfülkékbe, vagy közintézményekbe.
A telefonhiányt enyhíteni próbálva az Árkád-sarok épületében is kialakítottak egy „négyállásos” telefonfülkét, amelyet viszont csak egy évvel később: 1986 elején szereltek fel Mechanikai Művek gyártmányú, TMM-80 típusú készülékekkel. Sajátos megoldásként a négy fülkéből csak kettőbe jutott készülék. Erről a Szolnok Megyei Néplap 1986. január 20-ai száma tudósított:

A telefonfülkék azonban nem sokáig szolgálták a kommunikációt: a rendszerváltás után külföldi tőke bevonásával végre elindult a telefonhálózat fejlesztése, hamarosan pedig megjelentek az első mobilszolgáltatók is az országban. Egyre kevesebben használták a nyilvános állomásokat, amelyeket ráadásul egyesek rendszeresen megrongáltak, ill. feltörték őket a bennük lévő pénzérmék eltulajdonítása miatt. Egy idő után ezeket a készülékeket már nem is pótolták, a fülkékbe pedig gyakran hajléktalanok telepedtek be. Az Árkád társasházban lévő állomások is erre a sorsra jutottak, majd valakinek eszébe jutott, hogy miért ne hasznosíthatnák üzlethelyiségként (!) a felszabadult helyet.

Igen! A pár négyzetméteres lyukakból 2 boltot hoztak létre úgy, hogy a négy ajtóból kettőt megszüntettek, egy elválasztófalat pedig meghagytak, így létrejött két darab, egyenként kb. két négyzetméteres helyiség. Elsőként egy cipőbolt nyitott meg az egykori telefonfülkében 1994-ben:

Cipőbolt telefonfülkéből. Mégis kinek jutott ez eszébe? Egy aprócska lyukba betettek pár polcot a cipőknek, majd a megmaradt, kb. zuhanytálcányi helyre beültették az eladót egy székre, aki nyáron megfőtt az üvegkalitkában, télen meg kabátban is szétfagyott az egyrétegű üveglapok közti centis réseken beáramló hideg levegő miatt. Nagyon meg kellett ahhoz anyagilag szorulni, hogy valaki ilyen helyre menjen el eladónak. Amikor pedig vevő érkezett, a szimpatikusnak tartott lábbelit a székre ülve próbálhatta fel a járókelők szeme láttára. Ha most azt gondja a T. Olvasó, hogy ilyen körülmények között az üzlet néhány hét, vagy max. 1-2 hónap alatt bezárt, akkor nagyon téved!

A fenti (2004-es) saját készítésű fotón jól látszik, hogy a cipőbolt még tíz évvel később is üzemelt, mellette pedig egy festményeket, ill. kerámiákat árusító „üzlet” várta a vevőket. Évekkel később a cipőbolt átköltözött egy közeli, nagyobb üzlethelyiségbe, de a telefonfülke azt követően sem maradt kihasználatlanul: amikor közel két évtizeddel később (!) 2023 őszén úgy döntöttem, hogy cikket írok Szolnoknak erről a különleges jelenségéről, és újra felkerestem a helyszínt friss fotók készítése érdekében, meglepődve tapasztaltam, hogy a régiségbolt még minig megvan az üvegfalak mögött, a mellette lévő fülke üvegfelületére pedig napszítta függönyöket erősítettek barna ragasztóval. Történik mindez a „legbelebb” belvárosban, amely máshol a legexkluzívabb, legdrágább üzleteknek szokott otthont adni.

2023 ősze: a cipőboltnak már csak a hűlt helye, de a régiségkereskedés még harcol az idővel - saját fotó