Szegecs weblapja

Szolnok belvárosában sétálva, a Jászkürt utca 2. szám alatti sarokház főutca felé eső oldalán 3 pincelejáratot pillanthatunk meg, amelyek egykoron üzlethelyiségek voltak.

Hosszabb szünet után 2017 utolsó napjaiban jártam ismét Szolnokon, és belvárosi sétám során meglepődve vettem tudomásul, hogy — bár a környéket az elmúlt időszakban szépen felújították — ez a három lejárat szinte változatlan formában dacol az évek múlásával — elérhető közelségbe hozva ezzel a közelmúltat. Azért csak szinte, mert a középső, és a jobb oldali lejárat ajtaját nemrégiben kicserélték. A Google StreetView 2011-es felvételén még az eredeti ajtók látszanak.

A középső ajtó az egykori Fortuna Disco Shop üzletéhez vezetett. Az egyszemélyes vállalkozás a '90-es években élte fénykorát, és valamikor nem sokkal az ezredforduló után szűnt meg. Mivel akkoriban az internet közel sem volt annyira elterjedt, mint most, a Google sem hozott semmilyen találatot a névre rákeresve, ezért úgy döntöttem, hogy magam állítok emléket ennek a diszkó-kölcsönzőnek, amelyben középiskolás koromban gyakran megfordultam.
„Disco fény, erősítő, keverő, lemezjátszó, hangfal” — hirdeti a megfakult, egyedileg kivágott matricákból álló felirat a bejárati ajtó felett.

Figyelni kellett, hogy az ember ne verje be a fejét az ajtó felett található betongerendába, miközben a szűk lépcsőkön lejutott az ablaktalan, kb. lakótelepi kisszoba méretű helyiségbe, amely egyszerre volt raktár és ügyféltér is. A földön magyar gyártmányú Reflex hangládák, a Dexion-Salgó polcokon pedig Castone és Reflex erősítők, NuMark keverők, valamint különféle (főleg Astro) fényeffektek pihentek.
Bizonyára nem lehetett túlságosan kellemes egy-egy 8 órás munkanapot ilyen környezetben eltölteni. Ugyanakkor jól jelzi az elmúlt években végbement változásokat az, hogy miközben napjainkban a belváros legfrekventáltabb helyein hatalmas üzlethelyiségek állnak évek óta üresen, közel 20 évvel ezelőtt még egy ablaktalan pince is kiadható volt vállalkozás számára.

Az üzlet fő profilja a diszkózáshoz szükséges technikai eszközök kölcsönzése volt. Nem minden rendezvényhelyszín rendelkezett ugyanis saját hangosítással, ill. az évi 2-3 program miatt nem érte volna meg drága eszközökbe beruházni: megérőbb volt alkalmilag bérelni azokat. 2000 körül ugyanis még nem árasztották el a piacot a Kínában gyártott, olcsó áron kínált hangtechnikai cuccok (pl. Behringer), a nagyobb táncteret is behangosítani képes erősítők, hangfalak pedig többszázezres értéket képviseltek. Egyértelmű volt tehát, hogy a magunkfajta „hobbi DJ-k” számára ezek beszerzése elképzelhetetlen, és egyben értelmetlen is lett volna.

A bolt egyszemélyes tulajdonosa, ügyvezetője és eladója Baranyai György volt, aki hajdan maga is diszkósként kezdte.
A Fortuna kölcsönző nem volt drága: egy-egy fényeffekt bérlése 2-3000 Ft-os tétel volt, — miközben ezek újonnan akkoriban 60-80.000 Ft-ba kerültek. 1999-ben DJ. Zeusz barátommal elvállaltuk az iskolai sulidiszkó lebonyolítását, a technikát pedig a Fortunából kölcsönöztük. Baranyai György — már akkoriban is öreg — kombi Opel Omegájával házhoz hozta nekünk a technikát, a buli végén pedig az elszállítást is megoldotta úgy, hogy mindezért nem fogadott el plusz pénzt. Számunkra korrekt vállalkozónak tűnt, akinek nem az ügyfél lehúzása volt a célja. A bezárás előtti években használt, ill. új hangtechnikai eszközök forgalmazásával is megpróbálkozott, ez azonban kevésbé volt sikeres.

C) 2018.01.02. Szegecs — A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!