Az ős-Zorkij
Szovjet gyártmányú távmérős fényképezőgép
Az ipari méretű fényképezőgép
gyártás a Szovjetunióban az 1930-as években kezdődött a FED (ukrán
területen fekvő) harkovi üzemében. Egy Leica II-es „kópiával”
indultak, amelynek gyártásához felhasználták a német területekről
elhurcolt dokumentumokat, szerszámgépeket, és szakembereket (!)
is.
A háború befejezése után gyártási kapacitás szabadult fel a különböző szovjet haditechnikai üzemekben, így a korai FED fényképezők készítésébe bekapcsolódott a krasznogorszki KMZ művek is, amely korábban katonai célú optikai távmérőket, harckocsikba szánt célzóberendezéseket készített. Az első krasznogorszki modellek még FED típusnévvel, de már KMZ emblémával kerültek a boltokba. Az önálló Zorkij márkanevet a KMZ 1950-től kezdte használni, és a későbbi távmérős modelljeiknél is megtartották azt. A cikkben bemutatott, szám nélküli, ún. ős-Zorkij egészen 1956-ig gyártásban volt.
A háború befejezése után gyártási kapacitás szabadult fel a különböző szovjet haditechnikai üzemekben, így a korai FED fényképezők készítésébe bekapcsolódott a krasznogorszki KMZ művek is, amely korábban katonai célú optikai távmérőket, harckocsikba szánt célzóberendezéseket készített. Az első krasznogorszki modellek még FED típusnévvel, de már KMZ emblémával kerültek a boltokba. Az önálló Zorkij márkanevet a KMZ 1950-től kezdte használni, és a későbbi távmérős modelljeiknél is megtartották azt. A cikkben bemutatott, szám nélküli, ún. ős-Zorkij egészen 1956-ig gyártásban volt.
Az ős-Zorkij gumivászon
redőnyzárral rendelkezik. A záridő tárcsát szemügyre véve jól
látszik, hogy — a rövid idők kivételével — az értékek nem a ma is
használt szabványos sor elemei: 25, 50, 100, 250, 500, B.
Ennek persze gyakorlati jelentősége nincsen: ha például a külső
fénymérőnk 1/125 s-t mutat, nyugodtan használható a gép 1/100
s-os ideje. Fontos azonban figyelni arra, hogy a záridőt
mindig csak a zár felhúzása UTÁN szabad állítani —
amennyiben nem így járunk el, az a zárszerkezet meghibásodását
okozhatja.
Az ős-Zorkij alapobjektívje Industar-22
nevű, f3.5-ös fényerővel rendelkező, 50 mm-es
gyújtótávolságú, bevonatos objektív, amely 4 lencsét tartalmaz, 3
csoportban. Ez külsejében és felépítésében a német Leitz-féle
Elmar objektívhez hasonlít. Az eredeti német konstrukciót egy M.D.
Maltsev nevű mérnök az 1940-es évek végén újraszámolta. A
korrigált konstrukció a belső dokumentációkban az Industar-22m
nevet kapta, de a gyártás során ezeket a módosított objektíveket
jelölésben nem különböztették meg az előd példányoktól. További
érdekesség, hogy míg az eredeti Elmar objektívben a
blendemechanika az első és második lencsetag között található,
addig a KMZ-féle „klónban” ezt a második és a harmadik lencsetag
közé helyezték.
Ötletes megoldás, hogy a
használaton kívüli objektív tubusa összetolható, ezáltal a gép
karcsúbbá válik, a bőrből készült fényképezőgéptok is laposabb,
viselése kényelmesebb. A legkisebb tárgytávolság: 1 méter. Az
alkalmazni kívánt blendeértéket a frontlencse körüli gyűrűvel
lehet beállítani, az élességi mélység meghatározását pedig
segédskála teszi egyszerűvé. Mivel a képkereső nem az objektív
által alkotott képet mutatja, így a keresőkép világosságát nem
befolyásolja az előzőleg beállított blendeérték.
Apropó képkomponálás: az
ős-Zorkijnál az élességbeállításhoz használható távmérő és a
képkivágás meghatározásához használható kereső két, külön
egységet alkot, — ezért található két betekintőablak a gép
hátulján. Ez meglehetős mértékben lelassítja a fényképezést,
mivel először a bal szélső lyukba pillantva kell megkomponálni a
képet, majd ha ezzel megvagyunk, akkor a mellette lévő másik
lyukba nézve, az objektív élességállító karjával elvégezzük a
fókuszálást is. Amennyiben a blende-záridő páros ezt megelőzően
már beállításra került, akkor ezt követően csak exponálni kell.
Nos, nekem a tesztelés során értékes másodpercek mentek el azzal, hogy az egyik kisméretű lyuk után megtaláljam a szememmel a másikat. Tájképnél, épületfotónál ez persze nem jelent gondot, de akciófotózást aligha lehet így végezni, egy portréfotózásnál pedig gyakran negatív érzést kelt a modellben, ha azt látja, hogy a fotós nem képes normálisan kezelni a saját gépét.☺
Nos, nekem a tesztelés során értékes másodpercek mentek el azzal, hogy az egyik kisméretű lyuk után megtaláljam a szememmel a másikat. Tájképnél, épületfotónál ez persze nem jelent gondot, de akciófotózást aligha lehet így végezni, egy portréfotózásnál pedig gyakran negatív érzést kelt a modellben, ha azt látja, hogy a fotós nem képes normálisan kezelni a saját gépét.☺
Mai szemmel nézve szokatlan
lehet még a filmbefűzés módja is: az ős-Zorkijnál (ahogyan a
korabeli Leica modelleknél) a hátlap nem vehető le, és nem is
nyitható ki. Filmbefűzésnél a gépház alsó fedelét lehet levenni:
ekkor láthatóvá válik a feltekercselő orsó, és a kazettafészek
is. A kazettából kilógó filmnyelvet egy ollóval meg kell
hosszabbítani kb. 10 cm-esre, majd a végén befűzni az orsóba,
végül mindkettőt egyszerre behelyezni a gépbe. Mindez videón is
megtekinthető erre
a YouTube-os linkre kattintva.
Az alsó rész visszahelyezése előtt érdemes egy zárfelhúzással meggyőződni arról, hogy a belső fogaskerekek belekapaszkodtak-e a perforációba, továbbá, arról, hogy a kazetta orsója, valamint a feltekercselő orsó együtt fut-e?
Az alsó rész visszahelyezése előtt érdemes egy zárfelhúzással meggyőződni arról, hogy a belső fogaskerekek belekapaszkodtak-e a perforációba, továbbá, arról, hogy a kazetta orsója, valamint a feltekercselő orsó együtt fut-e?
Annak ellenére, hogy az
ős-Zorkijjal való fényképezés elsőre kissé macerásnak tűnhet,
mégis kiváló időutazást biztosít ahhoz, hogy belekóstoljunk:
milyen lehetett 60-70 évvel ezelőtt fényképezni? Továbbá
megtanítja az embert értékelni olyan — ma már természetesnek
gondolt, de csak a későbbi gépekben alkalmazott — műszaki
megoldásokat, mint a nyitható hátfal, vagy a távmérővel
egyesített képkereső.☺
A bemutatott fényképezőgépet állandó nyíregyházi olvasómtól kaptam. Köszönet érte ezúton is!
A cikkhez felhasznált források:
1) http://www.zenitcamera.com/archive/lenses/industar-22.html
2) http://www.zenitcamera.com/archive/zorki/index.html
3) https://digitalrev.com/2016/02/18/the-classic-cameras-of-russia/
1) http://www.zenitcamera.com/archive/lenses/industar-22.html
2) http://www.zenitcamera.com/archive/zorki/index.html
3) https://digitalrev.com/2016/02/18/the-classic-cameras-of-russia/
Utoljára módosítva: 2024.06.22.