Szegecs weblapja

Urbex Bécsben?

— avagy: miért nehéz elhagyatott, lerobbant ipari épületeket fotózni az osztrák fővárosban?

Nyugati szomszédunk, Ausztria fővárosa bővelkedik szép, gondozott épületekben, amelyek kedvelt célpontjai a külföldi turistáknak. Bécs vasúton 3 óra alatt elérhető Budapestről — autóval egy kicsivel még ennél is hamarabb. Ennek is köszönhető, hogy a korábbi Lejárt filmes rovat tesztjei közül több olyan is volt, amelyik az osztrák fővárosban készült.

A városba látogató emberek 99,99%-ával ellentétben én szerettem volna elhagyott épületeket, lepattant gyártelepeket is fotózni fekete-fehér, ill. lejárt szavatosságú színes filmre. Az utazás előtt az interneten igyekeztem a leendő célpontokat felderíteni. Sok olyan (általában német nyelvű) oldal van a világhálón, amelyek kimondottan erre az engem is érdeklő témára összpontosítanak. Az egyik legnagyobb ezek közül a Graustufe.at nevű portál. Ez a német nyelven íródott weblap igazán bőséges tartalommal várja a látogatókat, és a képek mellett az adott épület történetét is bemutatja. Egyetlen hátránya, hogy a cikkeiket általában már csak a bontás/átalakítás után publikálják, így az olvasónak maximum a bosszankodás jut: „ezt sem fogom már látni/fotózni”.

GEBE Művek (Linzer Straße 141-143.)

A Graustufe.at weblapról értesültem többek között arról a tényről is, hogy az évek óta elhagyott GEBE művek épületét is a bontógépek vették „kezelésbe” azért, hogy a szabaddá tett területen lakóház épülhessen. 2014 őszén már csak egy üres váz volt látható az egykori gyárépületből:

Ankerbrot Fabrik (Absberggasse 35.)

A bécsi kenyérgyár egy hatalmas gyártelep komplexum, amelyet több részletben építettek. Az újabb szárnyakat a mai napig eredeti rendeltetésük szerint használják. Ugyanakkor a feleslegessé vált épületeket eladták befektetőknek, akik ún. loft lakásokat, ill. kisvállalkozásoknak irodákat rendeztek be. Ezek mellett helyet kapott itt egy művészeti galéria is, Ostlicht néven. Az első csalódás akkor ért, amikor megláttam, hogy a kenyérgyár által eladott épületek nyílászáróit kicserélték sima, szürke, vastagprofilos hőszigetelt ablakokra — ezzel megváltoztatva az épület eredeti kinézetét. Azért nehezen érthető ez a lépés, mert régóta lehet kapni olyan hőszigetelt ablakokat is, amelyek illeszkednek a régi házak homlokzatához, — igaz ezek az egyedi gyártás miatt drágábbak, mint a sorozatban készült nyílászárók.

Ha az ablakcsere nem lenne elég illúzióromboló, érdemes besétálni a belső udvarba, ahol az eredetileg klinkertéglából készült, régi stílusú épület egy részére már hungarocell lapokat ragasztottak, amelyekre drywit bevonat, majd jellegtelen, szürke színezés került.

A szomszédos épületet teljes mértékben ellátták drywit bevonattal, ill. utólag hozzáépítettek néhány erkélyt is. Adódik a kérdés, hogy mitől loft lakás az, amely a felújítás után semmiben sem emlékeztet gyárépületre, helyette rondább, mint néhány újépítésű, budapesti betonkocka, amelyeket újabban már nem is társasháznak, hanem „X.Y. residence”-nek hívnak…

Gasometer (U3-as metró, Gasometer állomás)

Wien, Gasometer

Szerencsére azért a régi gyárépületek megmentésére pozitív példa is akad a városban: Az egykori gázgyár hatalmas épületeiből bevásárlóközpont, ill. társasház lett. Mindezt sikerült úgy megoldaniuk, hogy az új funkció mellett az épület eredeti arculata is megmaradt. Ezen a képen jól látszik az utólag hozzáépített lakóház rész is. (A bal oldali részen látható, ferde épületszárny.) A Gasometer — még a felújítás előtti állapotában — többször is feltűnik Falco - Coming home című dalában. Érdemes végignézni a linkben található Youtube videót azért, hogy fogalmat alkothassunk az épület gigantikus belső méreteiről.

Alberner Hafen (1. Molostraße) (Gabonatároló és kikötő)

C) Google Maps - a kép kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető.

A Google műholdképei általában legalább 1-2 évesek. Ez az idő Ausztriában bőven elég arra, hogy az adott épületet letúrják, vagy felújítsák. A kikötő területén több, kisebb cég tevékenykedik, amelyek a saját épületeiket felújították, bevakolták, és újrafestették. Ennek „köszönhető”, hogy a képen a bal felső sarokban látható épületet díszítő graffiti is eltűnt. Alig maradt itt elhagyatott épület, — feltételezem, hogy hamarosan azokat is rendbe fogják hozni. Természetesen örvendetes, hogy az épület tulajdonosa/használója nem csak a pénzt akarja kivenni a vállalkozásából, hanem jelentős összegeket visszaforgat a felújításra, állagmegóvásra. Fotós szempontból azonban ez aligha lelkesíti azt, aki épp a lepattantság reményében utazik oda :D

Frissítés: a 2022-es műholdképen már az összes épület le lett szigetelve és újraszínezve.

Zárszó

Egyetlen mondatban összefoglalva: Bécsben azért nehéz elhagyott, lerobbant gyárépületeket fotózni, mert a magas ingatlanárak miatt a feleslegessé vált ingatlanokat lebontják, a használatban lévőknél pedig folyamatosak az állagmegőrzések, felújítások.

C) 2014.10.04. Szegecs — A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!