Szegecs weblapja

• Oxidációs hatások: a kávébabok a pörkölést követően napról-napra veszítenek aromájukból. Praktikus lenne persze reggelenként a konyhában frissen pörkölni, ám ez legtöbbünk számára aligha tekinthető életszerű megoldásnak. Maradnak tehát a bolti, vagy kisüzemi kávék, amelyeket a külvilág káros hatásaitól óvva különféle aromazáró csomagolásokba zárnak. Ezek a védelmek mindössze addig hatásosak, amíg fel nem bontjuk őket: onnantól kezdve a levegőben lévő oxigén azonnal kölcsönhatásba lép a kávészemekkel. Könnyen belátható, hogy míg az őrölt kávé lényegében teljes felületén át érintkezik az oxigénnel, addig a szemes kávé lényegesen kisebb felületen (a szemek külső felületén) van csak „támadásnak kitéve”. Ha a kávét mindig csak közvetlenül a főzés előtt, ill. csak a szükséges mennyiségben daráljuk, sokkal tovább friss marad, mintha bolti, őrölt kávét használnánk.
• Megfelelő szemcseméret: az évszázadok során rengeteg fajta kávéfőzőt fejlesztettek ki, amelyek más-más módszerekkel igyekeznek kinyerni a pörkölt babokba zárt aromákat. Míg a klasszikusnak számító olasz eszpresszógépekhez finomra darált kávéra van szükség, addig a french press, vagy a „kotyogós” főzőkhöz épp ellenkezőleg: durvább őrölésű darált kávé szükséges. Ebből látszik, hogy lehetetlen olyan szemcseméretűre darálni a kávét, amely valamennyi géphez alkalmas, függetlenül attól, hogy egyes gyártók ezt állítják a termékük csomagolásán. Saját kávédarálót használva mi magunk választhatjuk ki a megfelelő őrlési finomságot, igazodva a főzőnkhöz, ill. az éppen használt kávé típusához.

Milyen fajta őrlőt válasszunk?

1. Forgókéses kávédarálók: ezek a legolcsóbb kivitelek — rossz hír viszont, hogy normális kávéfőzéshez teljes mértékben alkalmatlanok. Egy villanymotor tengelyére erősített sík kés forgás közben szétaprítja a kávészemeket. A szemcseméret beállítására semmiféle lehetőség sincs, ráadásul az őrlemény nem lesz homogén: a közepes szemcsék mellett durvább és finomabbak is lesznek az őrleményben. Főzés során a durva szemek közt ún. csatornázottság jön létre: a víz elfolyik a szemek között, nem oldja ki az aromákat. A szintén jelenlévő apró szemcsék viszont eltömítik a szűrőkosarat, veszélyes túlnyomást, ill. a biztonsági szelep kioldását okozva.
2. Forgótárcsás kávédarálók: elsősorban a vendéglátóipar számára készült gépek között terjedt el ez a megoldás: két, köralakú, lapos kés fekszik fel egymással szemben, a kettő egymástól való távolsága szabja meg az őrlemény szemcseméretét. Egyenletes, szabályozható méretű szemcsék keletkeznek az ilyen típusú őrlőkkel. A régi ABC áruházakban megtalálható, 380 voltos aljzatba csatlakoztatott Keripar Savaria kávédarálók is ilyen rendszerűek voltak.
3. Kúpkerekes örlőművel szerelt gépek: Szintén szabályozható és egyenletes méretű őrlemény nyerhető a kúpkerekes őrlőművel szerelt gépekkel. Ezeknél egy bordázott állórészben forog egy — szintén bordázott — kúp. Egyenletes szemcseméretet biztosít, és a normális minőségű példányok jól beállíthatóak a megfelelő kávéfőzőhöz, ill. a használt kávé fajtájához. Otthoni, igényes kávézáshoz az ilyen rendszerű őrlök javasoltak.