RASE ’93
Nyugtaadásra is képes taxióra a ’90-es évek elejéről…
Amikor a ’90-es évek elején a
hazai adóhatóság a taxisok számára is kötelezővé tette a
nyugtaadást annak érdekében, hogy a bevételeik, ill. az ehhez
kapcsolódó adófizetés átláthatóbbá váljon, komoly fejlesztések
indultak el a hazai mikroelektronikai kisvállalatoknál. A Ráckevei
Aranykalász Mgtsz. Elektronikai csoportjából 1988-ban kivált, — ám
a RASE márkanevet megtartó Multitax Kft. — ekkorra már több mint
egyévtizedes gyártási, és fejlesztési tapasztalattal rendelkezett,
így nyilván nem lehetett kérdés számukra, hogy kifejlesszék-e a
saját, nyugtaadásra is képes taxaméterüket.
Külső megjelenés
A készülék véleményem szerint a 30
éves kora ellenére is esztétikus formájúnak számít. A
kezelőszervek az előlap bal szélére kerültek — egymás alá. Mivel
az egyes funkciók más-más színű nyomógombokat kaptak, így kellő
gyakorlattal a feliratok elolvasása nélkül is egyszerűen
használható a készülék.
Míg a taxióra múzeumban bemutatott első viteldíjjelzők csak egyetlen tarifát tudtak kezelni, és a viteldíjak is sokáig 10 Ft alatt voltak, így akkoriban egy négyszámjegyes kijelző bőven elegendő volt. Közben az idők változtak, a drágulás mellett megjelentek a különböző tarifák is (előrendelés/utcai beülős/hoteles), ehhez igazodva a RASE 93 már nyolc számjegy megjelenítésére képes. Mivel alapvetően számjegyek megjelenítésére kitalált, hétszegmenses LED kijelzőkből rakták össze, így az üzemmódok kijelzése elsőre kissé furának tűnhet. (Pl. a szabad üzemmód a kijelzőn „52abad”-ként jelenik meg.)
Míg a taxióra múzeumban bemutatott első viteldíjjelzők csak egyetlen tarifát tudtak kezelni, és a viteldíjak is sokáig 10 Ft alatt voltak, így akkoriban egy négyszámjegyes kijelző bőven elegendő volt. Közben az idők változtak, a drágulás mellett megjelentek a különböző tarifák is (előrendelés/utcai beülős/hoteles), ehhez igazodva a RASE 93 már nyolc számjegy megjelenítésére képes. Mivel alapvetően számjegyek megjelenítésére kitalált, hétszegmenses LED kijelzőkből rakták össze, így az üzemmódok kijelzése elsőre kissé furának tűnhet. (Pl. a szabad üzemmód a kijelzőn „52abad”-ként jelenik meg.)
A RASE ’93 gyári fotója a
Taxisok Világa c. újság 1993 szeptemberi számában.
Foglalt üzemmódba lépve a
szabadjelző kikapcsolásával egyidőben a kijelző bal szélén
megjelenik a kiválasztott tarifa száma, tőle jobbra pedig
megkezdődik a viteldíj számlálása.
A RASE 93 csak vörös színű kijelzővel készült, és bár az Elektrosoft Printax órájának háttérvilágított LCD kijelzője műszakilag korszerűbbnek számít, továbbá a kijelzett karakterek írásképe is szebb, ugyanakkor a RASE ’93 nagyobb méretű, és fényesebb számjegyei napos időben, vagy épp a taxi hátsó ülésén ülve jobban leolvashatóak mint egy LCD kijelző. (Minden bizonnyal ez lehet az oka annak, hogy a RASE jelenleg gyártott modelljei is LED kijelzővel szereltek.)
A fekete színű PR gomb megnyomásával azon beállítások hozhatóak elő, amelyeket a taxis a szakszerviz bevonása nélkül maga is elvégezhet.
Noha már a ’90-es évek elején is léteztek termo-elven működő, speciális papírra dolgozó nyomtatók, a taxiórákra vonatkozó műszaki követelmények összeállításakor a magyar hatóság ragaszkodott a hagyományos pénztárgépszalagra, tűmátrix elven működő nyomtató használatához, így a RASE ’93-ba is ilyen került. A papírtekercshez és a festékszalaghoz alulról, a kézzel is oldható csavar eltávolításával lehet hozzáférni — szintén a szerviz igénybevétele nélkül:
A RASE 93 csak vörös színű kijelzővel készült, és bár az Elektrosoft Printax órájának háttérvilágított LCD kijelzője műszakilag korszerűbbnek számít, továbbá a kijelzett karakterek írásképe is szebb, ugyanakkor a RASE ’93 nagyobb méretű, és fényesebb számjegyei napos időben, vagy épp a taxi hátsó ülésén ülve jobban leolvashatóak mint egy LCD kijelző. (Minden bizonnyal ez lehet az oka annak, hogy a RASE jelenleg gyártott modelljei is LED kijelzővel szereltek.)
A fekete színű PR gomb megnyomásával azon beállítások hozhatóak elő, amelyeket a taxis a szakszerviz bevonása nélkül maga is elvégezhet.
Noha már a ’90-es évek elején is léteztek termo-elven működő, speciális papírra dolgozó nyomtatók, a taxiórákra vonatkozó műszaki követelmények összeállításakor a magyar hatóság ragaszkodott a hagyományos pénztárgépszalagra, tűmátrix elven működő nyomtató használatához, így a RASE ’93-ba is ilyen került. A papírtekercshez és a festékszalaghoz alulról, a kézzel is oldható csavar eltávolításával lehet hozzáférni — szintén a szerviz igénybevétele nélkül:
A sebességjeladóval, ill. a
szabadjelzővel összeköttetést biztosító, továbbá a tápfeszültséget
szolgáltató vezetékek gumigyűrűs átvezetéssel a hátlapon, fixre
szerelt módon csatlakoznak:
A műszerdoboz éleinél az egykori
Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) sorszámozott matricáinak
sértetlensége tanúsítja, hogy a taxaméterbe nem történt
illetéktelen beavatkozás. Az előlapon pedig két darab, hivatalosan
plombálható csavar hivatott ugyanerre a feladatra. Azt persze
szinte mindenki tudja, hogy az „okosítások”, „mókolások”
sosem itt, hanem a jeladónál, vagy a kettőt összekötő — eleve nem
látható helyen vezetetett — kábeleknél történtek mindegyik
taxióránál.
A RASE ’93 annyiból számított
kivételnek, hogy ezt a típust kezdetben az előlap leszedése nélkül
is lehetett manipulálni: a nyugtaadó nyíláson egy vezetéket
bedugva, és a belső panel megfelelő pontját földpotenciálra kötve
a napi memória nullázható volt. A taxiórák ugyanis úgy működnek,
hogy az adott napi bevételek egy átmeneti tárolóban gyűlnek, majd
az összegük éjfélkor átíródik egy nem törölhető memóriába (ún.
fekete dobozba). A drótos trükkel a fenti átmeneti tárolót
lehetett nullázni, így az aznapi bevételből csak egy kis rész,
vagy épp semmi nem került át az adómemóriába. Valószínűleg már
sosem fog kiderülni, hogy ez a „kiskapu” már eleve így lett
tervezve, vagy csak a magyar nép „leleményességének” (ami
legfőképp a csalásra, és a szabályok folyamatos kijátszására
korlátozódik) tudható be, mindenesetre komoly botrány lett belőle,
amiről a hazai napilapok is hosszú ideig cikkeztek.
A legrészletesebben a Népszava napilap foglalkozott az
üggyel, 1994. január 13-ai számukban egészoldalas leírást,
és illusztrációkat is közöltek:„Kipróbáltuk,
működik
A Népszava egy bejelentés után indított »nyomozást« a taxiórák lenullázásának ügyében. Több taxissal beszéltünk, akik megerősítették, hogy egyesek 5-10 ezer forintért árulják a Rase ’93-as típus átverésének trükkjét. Egy több mint 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, taxaméterek javításával foglalkozó szakember műhelyében többször is bemutatta nekünk, hogy lehet az órából egyetlen drótdarab segítségével eltüntetni az aznapi adatokat. A helyszínen fényképeket készítettünk, a bizonyítékul szolgáló nyugtát megőriztük. A készülék a próbálkozások során nem hibásodott meg, nem ment tönkre. Az általunk leírtakat bizonyítottnak látjuk.”
A Népszava egy bejelentés után indított »nyomozást« a taxiórák lenullázásának ügyében. Több taxissal beszéltünk, akik megerősítették, hogy egyesek 5-10 ezer forintért árulják a Rase ’93-as típus átverésének trükkjét. Egy több mint 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, taxaméterek javításával foglalkozó szakember műhelyében többször is bemutatta nekünk, hogy lehet az órából egyetlen drótdarab segítségével eltüntetni az aznapi adatokat. A helyszínen fényképeket készítettünk, a bizonyítékul szolgáló nyugtát megőriztük. A készülék a próbálkozások során nem hibásodott meg, nem ment tönkre. Az általunk leírtakat bizonyítottnak látjuk.”
„A Rase ’93 típusú órába a
„VITELDÍJ” felirat L-betűje alatt nyúlnak be egy dróttal a
csalók (felső kép).”
„A fedőlap eltávolítása után
láthatóvá válik a panel, amelynek a csavarhúzóval jelzett
pontjához érintik a vezetéket (középső kép).
A művelet kényes, ha rossz
érintkezőt földelnek az óra tönkremehet.”
„Alsó képünk az adómemória szabálytalanul elhelyezett integrált áramkörét ábrázolja. Mint látható, az IC nincs elkülönítve és műgyantával kiöntve.”
A Kurir 1994. január 14-ei száma
szerint 5100 készüléket kellett visszahívni, és mindössze 6 hetes
határidővel (!) valamennyin utólag elvégezni a szükséges
módosításokat. Ez a Multitax Kft-nek akkori áron tízmillió
forintos (!) plusz költséget és jelentős bevételkiesést jelentett.
Így utólag persze az is felvet bizonyos kérdéseket, hogy hogyan csúszhatott át egy ilyen hiba a rendszeren, amikor a készüléket a gyártás megkezdése előtt két hivatalos szerv (Országos Pénztárgép és Taxaméterbizottság és az Országos Mérésügyi Hivatal) is hónapokig vizsgálta, és mindent rendben találtak.
Így utólag persze az is felvet bizonyos kérdéseket, hogy hogyan csúszhatott át egy ilyen hiba a rendszeren, amikor a készüléket a gyártás megkezdése előtt két hivatalos szerv (Országos Pénztárgép és Taxaméterbizottság és az Országos Mérésügyi Hivatal) is hónapokig vizsgálta, és mindent rendben találtak.
A RASE ’93 taxiórát a fenti hiba
kijavítása után még éveken át gyártották, a taxisok pedig nagy
megelégedéssel használták egészen a soron következő jogszabályi
változtatásokig, amelyek következtében 2003 nyarán visszavonták a
RASE ’93 hivatalos forgalmazási engedélyét: eddig az időpontig
lehetett gyártani, ill. új készülékként megvásárolni a típust. Az
adómemória cseréjét pedig 2004-ig engedélyezték, ami azt
jelentette, hogy ezt követően a betelt fekete dobozú taxaméter már
nem volt tovább használható, újat kellett venni helyette. A gyártó
által kifejlesztett utódmodell a RASE ’02 lett, amely megfelelt az
időközben életbelépett aktuális jogszabályi előírásoknak. (Forrás:
Taxisok Világa — 2004/03)
Élesztés
Bár használati útmutatót ehhez a
taxiórához sem kaptam, az egyes vezetékek funkcióit a színjelzések
alapján könnyű volt megállapítanom. Sajnos azonban ennél tovább
nem jutottam, mert a bekapcsolást követő önteszt után megjelenő „C0dE” felirat
egyértelműen jelezte, hogy a biztonsági kód megadása nélkül itt
bizony nem lesz továbblépés:
C) Szegecs — 2023.07.25-26.
A cikkben felhasznált korabeli újságcikkrészleteket és fekete-fehér fotókat az Arcanum Digitális Tudománytárban találtam.