Szegecs weblapja

Az 1970-93 között (23 éven át!) gyártott gép annyira hozzánőtt a volt szocialista országok népeinek egyéni történelméhez, hogy hatalmas hiba lenne említés nélkül hagyni a típust. A ’70-es, ’80-as évek úttörőtáborainak, brigádkirándulásainak, SZOT üdülős nyaralásainak állandó tartozéka. Szinte mindenkinek tartozik hozzá egy élmény: ballagási/érettségi ajándék, vagy éppen családi örökség. Sajnos nekünk nem volt ilyen gépünk, így nagyon megörültem, amikor 2012 tavaszán Istvánfi Peti barátom felajánlott egyet tesztelésre.

A fényképezőgép kifejlesztésének legfontosabb szempontja az volt, hogy olcsó, mindenki számára megfizethető gépet tudjanak gyártani. A leningrádi mérnökök széles tömegek számára szerették volna elérhetővé tenni a fényképezést. Így — közel 40 év távlatából — visszatekintve azt mondhatjuk: ez maradéktalanul sikerült is. Ennek megfelelően a gép felépítése végtelenül egyszerű, működése viszont megbízható. LOMO gyártmányú, 40 mm / f4-es triplet rendszerű objektív vetíti a képet a befűzött filmre.

A gép háza az olcsóság, és a könnyű hordozhatóság miatt bakelit anyagból készült: a Zorkij 4-gyel ellentétben itt nem kell sokáig kutatni ahhoz, hogy műanyag alkatrészt találjunk. A SMENA kezeléséhez nem szükségesek komoly fényképészeti ismeretek: a film befűzése után az objektív körüli gyűrűn beállítjuk az érzékenységet (ezzel gyakorlatilag az alkalmazott blendenyílást), majd a tubus — gép felé eső végén az egyes időjárási szimbólumok segítségével az alkalmazott záridőt. A negatívok viszonylag nagy expótűrése miatt így nagy valószínűséggel nem lesz annyira rossz a kép, hogy arról ne lehessen valamilyen papírnagyítást készíteni.

Mivel a „felhőcske”, ill. a „napocska” nem éppen egzakt értékek, így a tubus alján feltüntették a hozzájuk tartozó záridő értékeket is — arra az esetre, ha például rendelkezünk külső fénymérővel és az azon leolvasott értéket szeretnénk beállítani. Az objektívtubus végén található a távolságállító skála, amelynek egyes értékeinél szintén szimbólumok segítik a saccolást: magányos ember, 2 pajtás, 1 gyerekes család, panelház fákkal. Szerencsére az adatok méterben is leolvashatóak.

Talán mondanom sem kell, hogy a Smena nem rendelkezik beépített fénymérővel, továbbá az élességállítás is teljesen saccolás alapján működik. Ennek megfelelően háromféle módon állíthatjuk be az élességet:

• saccolás alapján — jó szemmértékkel rendelkezők előnyben;
• a filmforgatásoknál szokásos módon: mérőszalaggal lemérjük a téma-filmsík távolságot, és azt az értéket állítjuk be. (Viszonylag kevésbé életszerű a turistafotózásnál☺
  
• egy másik SLR, vagy távmérős gépen élesre állítjuk a témát, és az ott leolvasott értéket állítjuk be a Smenán. (Szintén macerás.)

Szerencsére a 40 mm-es objektív f5.6 - f8 körüli rekesznél már olyan nagy élességi mélység tartománnyal rendelkezik, amelynek köszönhetően a kisebb félrefókuszálások alig észrevehetőek maradnak.
A hátlapon egy kis tárcsát találhatunk, amelyen emlékeztetés céljából beállíthatjuk a betöltött film típusát:

• napocska: napfény érzékenyítésű film,
• izzólámpa: műfény-film (lásd: fenti kép!)

A képkocka számláló a gép hátulján kapott helyet a zárfelhúzó-kar mellett.

Objektív
Határozottan jó a képminőség főleg annak tükrében, hogy ehhez a géphez napjainkban 500-1000 Ft-ért hozzá lehet jutni a fotó-bizományikban, ill. a „népszerű aukciós oldalon”. Persze azért ne egy Zeiss Tessar-ra gondoljunk, de a Smena képminőségben simán veri a későbbi autofókuszos műanyag kompaktokat, ill. a „focus free” gépeket is.

Kereső
No, ez sajnos képkomponálásra teljességgel használhatatlannak bizonyult. A legtöbb fényképezőgép keresője picivel _kevesebbet_ mutat, mint ami exponáláskor ténylegesen a filmre kerül. Ezzel szemben a Smena keresőjének alsó 1/5-ében látható képi információ sajnos nem fog (!) rákerülni a filmre.

A kereső annyira primitív, hogy ha a szemünket 1-2 mm-rel fentebb, vagy lentebb mozgatva nézünk bele, nem ugyanazt fogjuk látni. Mivel nem tüntették fel a kép határait jelző kereteket, így semmi támpontunk sincs arról, hogy mégis kb. mi lesz rajta az elkészült fotón.

C) 2012.05.14 - 09.19. Szegecs — A cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!

---

A Smena Symbol az utóbbi időkben indokolatlanul felkapott lett a hipszter fotósok körében, és ez a tény a gép használt piaci árát jelentősen felverte. Indokolatlanul, mert a mai filmárak mellett kétszer is meggondolja az ember, hogy mennyit, és milyen géppel kattint. És ha a Smenákért újabban elkért 7-8000 Ft-hoz még hozzáadunk két-háromezret, akkor már lényegesen jobb japán kompaktot tudunk venni beépített fénymérővel, ezerszer jobb ergonómiával — és ami a legfontosabb: normális keresővel.

A „Mennyit ér egy Smena manapság?” kérdésre véleményem szerint Miklós Győző adta meg a legfrappánsabb választ a Facebook analóg fotós csoportjában:

„Amúgy a Smena olyan mint a kóbor macska — nem illik érte pénzt kérni.”

 

Utoljára módosítva: 2022.12.27.