Smena Symbol
Szovjet gyártmányú kompakt fényképezőgép
Az 1970-93 között (23 éven
át!) gyártott gép annyira hozzánőtt a volt szocialista
országok népeinek egyéni történelméhez, hogy hatalmas hiba lenne
említés nélkül hagyni a típust. A ’70-es, ’80-as évek
úttörőtáborainak, brigádkirándulásainak, SZOT üdülős nyaralásainak
állandó tartozéka. Szinte mindenkinek tartozik hozzá egy élmény:
ballagási/érettségi ajándék, vagy éppen családi örökség. Sajnos
nekünk nem volt ilyen gépünk, így nagyon megörültem, amikor 2012
tavaszán Istvánfi Peti barátom felajánlott egyet tesztelésre.
A fényképezőgép kifejlesztésének
legfontosabb szempontja az volt, hogy olcsó, mindenki számára
megfizethető gépet tudjanak gyártani. A leningrádi mérnökök széles
tömegek számára szerették volna elérhetővé tenni a fényképezést.
Így — közel 40 év távlatából — visszatekintve azt mondhatjuk: ez
maradéktalanul sikerült is. Ennek megfelelően a gép felépítése
végtelenül egyszerű, működése viszont megbízható.
LOMO gyártmányú, 40 mm / f4-es triplet
rendszerű objektív vetíti a képet a befűzött filmre.
A gép háza az olcsóság, és a
könnyű hordozhatóság miatt bakelit anyagból készült: a Zorkij 4-gyel ellentétben itt nem kell
sokáig kutatni ahhoz, hogy műanyag alkatrészt találjunk. A SMENA
kezeléséhez nem szükségesek komoly fényképészeti ismeretek: a film
befűzése után az objektív körüli gyűrűn beállítjuk az
érzékenységet (ezzel gyakorlatilag az alkalmazott blendenyílást),
majd a tubus — gép felé eső végén az egyes időjárási szimbólumok
segítségével az alkalmazott záridőt. A negatívok viszonylag nagy
expótűrése miatt így nagy valószínűséggel nem lesz annyira rossz a
kép, hogy arról ne lehessen valamilyen papírnagyítást készíteni.
Mivel a „felhőcske”, ill. a
„napocska” nem éppen egzakt értékek, így a tubus alján
feltüntették a hozzájuk tartozó záridő értékeket is — arra az
esetre, ha például rendelkezünk külső fénymérővel és az azon
leolvasott értéket szeretnénk beállítani. Az objektívtubus végén
található a távolságállító skála, amelynek egyes értékeinél
szintén szimbólumok segítik a saccolást: magányos ember, 2 pajtás,
1 gyerekes család, panelház fákkal. Szerencsére az adatok méterben
is leolvashatóak.
Talán mondanom sem kell, hogy a
Smena nem rendelkezik beépített fénymérővel, továbbá az
élességállítás is teljesen saccolás alapján működik. Ennek
megfelelően háromféle módon állíthatjuk be az élességet:
A hátlapon egy kis tárcsát találhatunk, amelyen emlékeztetés céljából beállíthatjuk a betöltött film típusát:
- saccolás alapján — jó szemmértékkel rendelkezők előnyben;
- a filmforgatásoknál szokásos módon: mérőszalaggal lemérjük a
téma-filmsík távolságot, és azt az értéket állítjuk be. (Viszonylag
kevésbé életszerű a turistafotózásnál☺
- egy másik SLR, vagy távmérős gépen élesre állítjuk a témát, és az ott leolvasott értéket állítjuk be a Smenán. (Szintén macerás.)
A hátlapon egy kis tárcsát találhatunk, amelyen emlékeztetés céljából beállíthatjuk a betöltött film típusát:
- napocska: napfény érzékenyítésű film,
- izzólámpa: műfény-film (lásd: fenti kép!)
TAPASZTALATOK
ObjektívHatározottan jó a képminőség főleg annak tükrében, hogy ehhez a géphez napjainkban 500-1000 Ft-ért hozzá lehet jutni a fotó-bizományikban, ill. a „népszerű aukciós oldalon”. Persze azért ne egy Zeiss Tessar-ra gondoljunk, de a Smena képminőségben simán veri a későbbi autofókuszos műanyag kompaktokat, ill. a „focus free” gépeket is.
Kereső
No, ez sajnos képkomponálásra teljességgel használhatatlannak bizonyult. A legtöbb fényképezőgép keresője picivel _kevesebbet_ mutat, mint ami exponáláskor ténylegesen a filmre kerül. Ezzel szemben a Smena keresőjének alsó 1/5-ében látható képi információ sajnos nem fog (!) rákerülni a filmre.
A kereső annyira primitív, hogy ha a szemünket 1-2 mm-rel fentebb, vagy lentebb mozgatva nézünk bele, nem ugyanazt fogjuk látni. Mivel nem tüntették fel a kép határait jelző kereteket, így semmi támpontunk sincs arról, hogy mégis kb. mi lesz rajta az elkészült fotón.
C) 2012.05.14 - 09.19. Szegecs — A
cikk és a képek utánközlésének joga fenntartva!
A Smena Symbol az utóbbi időkben indokolatlanul felkapott lett a hipszter fotósok körében, és ez a tény a gép használt piaci árát jelentősen felverte. Indokolatlanul, mert a mai filmárak mellett kétszer is meggondolja az ember, hogy mennyit, és milyen géppel kattint. És ha a Smenákért újabban elkért 7-8000 Ft-hoz még hozzáadunk két-háromezret, akkor már lényegesen jobb japán kompaktot tudunk venni beépített fénymérővel, ezerszer jobb ergonómiával — és ami a legfontosabb: normális keresővel.
A „Mennyit ér egy Smena
manapság?” kérdésre véleményem szerint Miklós Győző adta
meg a legfrappánsabb választ a Facebook analóg fotós csoportjában:
„Amúgy a Smena olyan mint a
kóbor macska — nem illik érte pénzt kérni.”
Utoljára módosítva: 2022.12.27.