Weblaptörténelem

a szegecs.de elmúlt két évtizede…

1998-ban — még középiskolásként — hoztam létre első önálló weblapomat, amely akkoriban még az „igen könnyen megjegyezhető”  http://w3.externet.hu/~szegecs címen volt elérhető. Egy idő után már eléggé unalmas volt mindenkinek egyesével magyarázni, hogy a w3 az nem www, ill. a hullámvonalat is be kell írni a címbe, különben nem működik… Sajnos a 2001 előtti időszakból nem maradt fenn mentés a weblapról, pedig tucatnyi írható CD-t néztem át az ügy érdekében.
Mivel azokban az években hazánkban magánszemély még nem regisztrálhatott saját címet(!), így egy 2000 őszén jött lehetőségnek köszönhetően a https://szegecs.de domain-en folytatódott tovább a weblap története.
A web.archive.org által megőrzött, már a szegecs.de-n lévő nyitólap 2001.03.07-ei állapota:

szegecs.de az ősidőkben. :)

Ami akkoriban jellemző volt: animált gif ikonok (itt: forgó e-mail jel), külső szerveren lévő vendégkönyv (PGS = Professional Guestbook Server), #irc chat csatornás elérhetőség, ill. a különféle színek egyszerre történő bátor használata.☺☺ Az olvashatatlanná tett részek a sok évvel később hatályba lépett GDPR előírásoknak való megfelelőség miatt nem láthatóak.

A következő lelet már a 2001 áprilisi állapotot mutatja:

szegecs.de az ősidőkben. :)
A reklámfénycsövek formáját idéző betűket emlékeim szerint még Paint Shop Pro programmal készítettem. Ebben az időben indítottam a „Suttyom technikát mindenkinek!” jelmondattal fémjelzett Garázs Audió  saját oldalát is, — ám néhány régebbi cikk (többek között a középiskolás évek alatt készített házi fény- és diszkótechnikát bemutató írások) párhuzamosan még a szegecs.de-n is megtalálhatóak voltak. Az elkövetkezendő időszakban a dizájn évekig változatlan maradt, ugyanakkor új témákat indítottam: dizájncenter, filmes fényképezőgépek bemutatói, vasúti jegygyűjteményem darabjai is helyet kaptak a régebbi cikkek mellett. A fekete alapon kék külső több mint tíz évig (!) megmaradt: addigra az oldal megjelenése már olyannyira elavulttá vált, hogy nem odázhattam tovább a változtatást. 2011. március 11-én debütált a fehér alapon narancs webdizájn, amelynek az alapját az ingyenes Logistix CSS template adta. Ebbe ültettem be a korábbi, és az újabb tartalmakat.
A szegecs.de korábbi, narancs-szürke dizájnos külseje.
9 év alatt 2020 tavaszáig több mint 450 cikket írtam (!) filmes fényképezőgépekről, egyszer használatos fotóapparátokról, lejárt szavatosságú filmek felhasználásáról, házilagos előhívási módszerekről. A rekord év 2012-ben volt: ekkor 11 hónap alatt összesen 96 cikk készült.
A mélypont pedig 2020-ban következett be: szépen lassan elfogyott a motiváció.

A narancs-fehér dizájn még abból a korszakból származik, amikor a monitorok felbontása 1024 x 768 volt, a tableten, okostelefonon böngészés nem volt jellemző. Időközben jelentősen megváltoztak a tartalomfogyasztási szokások: a korábbi asztali számítógépen böngészés helyett a hordozható eszközök váltak meghatározóvá. Ez utóbbiakon az eredetileg asztali gépekre tervezett oldalak rosszul néznek ki: megváltozik a tördelés, nehezen olvasható a szöveg. A probléma megoldására jelentek meg az ún. „reszponzív HTML oldalak”, amelyek alkalmazkodnak a hordozható eszközök megjelenítőihez. Csakhogy a szegecs.de oldalon négyszázötvennél is több (!) cikket kellett volna újratördelni, a képeket újraméretezni ahhoz, hogy beleilleszthetőek legyenek az új, modern felületbe. A szöveg begépelésétől eltekintve lényegében újra kellene írni az összes tartalmat. Tovább nehezíti az ügyet, hogy az eldobható gépekről, valamint a lejárt filmekről szóló tesztek mindegyike tartalmaz egy 20…25 képből álló galériát, amely a FlickR szervein volt megtalálható. Miután tulajdonosváltás volt a FlickR-nél, az új döntéshozók a felhalmozott veszteséget a fizetős használati modellel kívánták leküzdeni. Mivel a weblap galériájában 5918 kép volt megtalálható, egyszerűbbnek tűnt két éven át kifizetni az évi 20.000 Ft-os díjat, mintsem átköltöztetni a képeket, és egyesével átírni több száz oldal forráskódját.

Kiábrándító volt ugyanakkor szembesülni a látogatottsági adatokkal: miközben az „ezer éve megírt” (Zenit 12XP, Smena Symbol, vagy épp az Ikarus buszok vázcserés felújításáról szóló) cikkek mindegyike havi 70-160 közötti látogatottságot produkál(t) stabilan, addig a legtöbb munkát igénylő lejárt filmes cikkek közül egy sem szerepel(t) a webhely leglátogatottabb 50 oldala (!) között. Nyilván ez utóbbiak valahol rétegigényt elégítenek ki, de úgy érzem, hogy mégsem sikerült kellően ismertté tenni őket. Az egyik legaktívabb analóg fotós Facebook csoportba rendszeresen érkeznek felhasználók olyan kérdésekkel, amelyeket ezen az oldalon már több alkalommal megválaszoltam. Ilyenkor aztán pl. a megfelelő cikk(em) linkelése helyett inkább megindultak a találgatások, hasraütésszerű ötletelések, — amelyek láttán gyakran felmerült bennem, hogy miért is írom ezt a weblapot, ha azok, akiknek szólna teljesen figyelmen kívül hagyják, annak ellenére, hogy egy-egy cikk elkészültekor a csoportban is mindig megosztottam azok elérhetőségét…

Ezek a jelenségek — talán érthető módon — nem motiváltak a weblap minél hamarabbi fejlesztésben, az „utolsó csepp a pohárban” pedig az volt, amikor egy teljesen jó szándékú hozzászólásomra a fenti csoportban cunami-szerűen megindult a kioktatás, okoskodás, beszólogatás. Gondoltam, majd az idő megoldja ezt az ügyet, de közel 10 hónappal a történtek után is úgy éreztem, hogy nem érdemes ebbe több energiát fektetni, így 2021-re nem hosszabbítottam meg a FlickR előfizetést. Annál is inkább nem, mert a FlickR a 2020-as amerikai belpolitikai helyzettel kapcsolatban elkezdett olyan körleveleket küldözgetni, amelyek tartalmával nem tudtam egyetérteni. Úgy gondolom, hogy ha már fizetek egy szolgáltatásért, akkor ne kelljen elviselnem a politikai agitációt. Mivel a lejárt filmes, és az eldobható gépes cikkek értelmüket vesztik a képgaléria nélkül, így ezektől a cikkektől — nehéz szívvel ugyan, de meg kellett válnom.

A most látható dizájn — amely végre már mobileszközökön is élvezhető — frissített tartalommal, új cikkekkel, új témákkal ellátva (Virtuális taxióra-múzeum, kávé, Ikarus buszok) 2022. szeptember 7-én 20:00-kor került fel a webre, — ám a háttérmunkák már hónapokkal korábban, tavasszal megindultak.

A korabeli képernyőképeket az archive.org oldalnak köszönhetően mutathattam be.